Macedón zavargások: Brüsszel várólistára helyezheti Szkopjét
A bővítési ügyekben illetékes biztos, Olli Rehn ugyan igyekezett újabb esélyt kínálni Skopje számára, ha a zavargások helyszínén rendben megismétlik a szavazást, kommentátorok szerint azonban az ügy mindenképpen súlyos csapás az ország EU-csatlakozási kilátására.
A brüsszeli reakció arra utal, hogy az Európai Bizottság komolyan gondolta azokat a, korábbi intelmeit, amelyek szerint a saját belső válságával megküzdeni képtelen államot nem fogad soraiba.
A figyelmeztetés különös súlyt kap akkor, ha balkáni típusú, etnikai feszültségek, sőt véres konfliktusok állnak a háttérben. Brüsszel már vagy fél éve figyelmeztette a macedon kormányt, hogy a szabad és tisztességes választások előfeltételét képezik az EU-hoz való további közeledésnek, a szavazáson részt vevő nemzetközi ellenőrök szerint azonban ez a feltétel nem teljesült.
A szavazatok 97 százalékának összeszámlálása után Nikola Gruevski – jobbközép orientációjú – pártszövetsége 50 százalék körüli támogatottságra tett szert, ez azonban a megismételendő szavazások miatt változhat. Mint a Financial Times emlékeztet, a parlament azt követően oszlatta fel magát, hogy az áprilisi Nato-csúcson a görögök – a névhasználattal kapcsolatos vita miatt – megvétózta az ország csatlakozását a katonai szervezethez.
Az etnikai feszültségek kiéleződéséhez hozzájárult, hogy a helyi albánok – a függetlenségének kikiáltása után – nyomban követelték Koszovó állam elismerését.
