Párbeszéd Budapest jövőjéről - Van egy jó ötlete?

A korábbi hagyományt felélesztve, a Studio Metropolitana (SM) január közepén újra útjára indította az akciót. A kéthavonta megrendezett események célja az össztársadalmi párbeszéd, a közösséget érintő kérdések, témák, problémák és történések tisztázása, a pozitív gondolatok és üzenetek felszínre emelése. Ezzel ugyanis a magánszereplők, lakosok, civilek és szakértők is lehetőséget kapnak, hogy a városfejlesztés folyamatában az aktuális témákhoz hozzászóljanak, véleményüket elmondhassák.

Januárban a Budapest Szíve Projektet, ezen belül a Városháza Fórum terve volt központi téma. Mintegy 70 résztvevő közül többen javaslatot tettek arra, hogy a Főépítész Irodának mit érdemes a terv pályázatának kiírásakor figyelembe vennie. Márciusban Budapest közterei, főterei voltak fókuszban a Studio Metropolitana Köztérmegújítási programja kapcsán. Ennek keretében pályázatot hirdettek meg „Újuljon meg minden Téren!” címmel, amely nemcsak a budapesti közterek számára, hanem a nagyobb agglomerációs településeknek is szólt.

A program célja, új funkcióval ellátni a kihasználatlan, elhanyagolt, de fontos szereppel bíró tereket. A május végi rendezvény speciális témát vetett fel: Budapest brandje, márkaneve, az újra megtalált imidzs beépülése a stratégiába. Budapest újrapozícionálása (és re-brandingje) a közép-európai térben, térségben megkezdődött. Látszik ez a kialakítás alatt lévő megújult és egységesíteni kívánt arculaton, érződik az újonnan megtalált városi spiritualitásban, és ez a szellem köszön vissza a „Budapest 2020” stratégia készítési folyamatában is.

 Alkalmazkodva az elmúlt évek trendjeihez, a turisztikai, ingatlanbefektetési, kulturális és egyéb piacokon bekövetkezett változásokhoz és elvárásokhoz a Fővárosi Önkormányzat markánsabb, intenzívebb Budapest megjelenítést kíván megcélozni mind a hazai, mind a nemzetközi szinten. Itt elhangzott, hogy az egységes Budapest-arculat kialakításához mindenekelőtt a jelenlegi önkormányzati berendezkedés felülvizsgálatára, és ésszerűsítésére lenne szükség. Továbbá arra, hogy míg Berlin, vagy Prága az arculatépítésben tudatosan használja történelmi emlékeit, konzekvensen épít rájuk, legyen szó a berlini falról, vagy épp a prágai tavaszról, a magyar fővárosnak ezen a területen jócskán van mit bepótolnia. S Budapest számos pozitív oldala mellett gyakran olyan városként jelenik meg a látogatók és itt élők szemében, amely nem fektet kellő hangsúlyt az esélyegyenlőség, így például az akadálymentesítés kérdéseire. Budapestnek határozott lépéseket kell tennie például azért, hogy barátságosabb és szolidárisabb arcát mutassa – és nem csak a vidékről és külföldről érkezőknek, hanem az itt élőknek is.

Más azzal érvelt, hogy az itt élő külföldiek szerint Budapesten minden adottság (Duna, a hidak, építészet, történelmi hagyományok, lenyomatok, közlekedés, facilitások, sokszínűség, a mérete stb.) rendelkezésre állnak ahhoz, hogy kiemelkedjen és centrumvárossá váljon. Ez kulturálisan, gazdaságilag és a turizmus szempontjából is előnnyé kovácsolható. A sokszínűséget és a város izgalmasságát azonban még tovább lehetne fokozni, például úgy, hogy a régi dolgok új funkciókat kapnak; az épületek, a történelmi eklekticizmus új arcot és hangsúlyt kap.

Egyébként a szeptemberi rendezvényre már több téma is felmerült. Ezek: Kossuth Lajos u. – Rákóczi út tengely, azaz a kiskereskedelem jövője, Városház Fórum: mi lett a pályázattal?, Jövőkonferencia: Budapest jövője a térségben.