Multik: kapnak és adnak
Jót tesz-e a magyar gazdaságnak, hogy az adókedvezmények nagy részét az amúgy is erős nagyvállalatok, a „multik” kapják, míg a magyar kis- és középvállalkozások a csőd szélén tántorognak – vetődött fel ismét a kérdés az utóbbi hetekben. Azt a hitet, hogy a nagy cégeknek jutnak a támogatások, a társaságiadó-kedvezmények alakulásáról szóló adóhatósági adatok is alátámasztani látszanak: a 2006-os kimutatás szerint a könnyítések több mint 90 százaléka a legalább tíz-, elmaradott térségekben legalább hárommilliárd forint értékű termék előállítását szolgáló beruházások támogatására ment el.
Nyilvánvaló, hogy ezekben az esetekben nem magyar mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) a haszonélvezők, ezt az is jól mutatja, hogy a több mint százmilliárd forintnyi adóbevételről harminc vállalat javára mondott le a kormány. Ezzel az átlagosan több mint hárommilliárd forintos könnyítéssel szemben egy-egy kisvállalkozás kamatkedvezményének mértéke – szintén a 2006-os adóhivatali kimutatás szerint – mindössze félmillió forintot tett ki (lásd táblázatunkat). Ezek alapján akár jogosnak is tűnhet az a közvélekedés, amelyet a Szonda Ipsos felmérése tükröz. E szerint a magyarok alig több mint harmada ért egyet a külföldi tőke bejövetelének támogatásával, 55 százalék azonban úgy véli, már ma is túl sok itt a multi.
Az EU-s szabályozás azonban néhány éven belül pontot tehet a folyamat végére: a társasági adó kedvezményeit ugyanis 2011 végéig meg kell szüntetni. Ismeretes: hipakedvezményeket tavaly év végéig lehetett adni. Ennek hatására az adóbevétel a 2006-os 380 milliárd forintról 427 milliárdra emelkedett. Néhány szakember félelme szerint a kedvezmények kivezetésével hazánk sokat veszíthet vonzerejéből, így akár néhány nagyobb vállalat kitelepülésével is számolni kell. Ez is jól mutatja, hogy a társasági adóból biztosított könnyítéseknek igen fontos szerepük van a magyar gazdaság alakulásában.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a teljes magyar adóbevételen belül a társasági adó részesedése mintegy öt százalék, a kedvezményekkel tehát a magyar állam a bevételének körülbelül egy százalékáról mond le. Hogy ez megéri-e, arról lehet vitázni. Ugyanakkor részben a társaságiadó-kedvezmények hatására Magyarországot választó nemzetközi cégek a többi adónemben igen jó befizetőnek bizonyulnak. Legalábbis erre utalnak az APEH-en belül működő Kiemelt Adózók Igazgatóságának (Kaig) bevételi számai. Ide azok a gazdasági társaságok tartoznak – ha nem állnak csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt –, amelyek adóbefizetése eléri a 2,2 milliárd forintot, valamint – az adó mértékére tekintet nélkül – a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók. A 2007 eleji átalakítás után a Kaignál lévő adózók száma 630 fölé emelkedett, ide természetesen nem kizárólag a multik tartoznak, ám nagy részük Magyarországon működő nemzetközi cég. Valamennyi adónemet figyelembe véve ez a néhány száz vállalat fizeti az összes adó egyharmadát. A tavalyi APEH-adatok szerint a Kaighoz tartozó társaságoktól származik a befizetett szja 37,2, valamint a társasági adó 39,7 százaléka. Csaknem ugyanekkora – 39,6 százalék – a részesedésük az áfában, és szerepük a járulékok terén is alig marad egyharmad alatt: a tb-járulékok 29,1, a munkaadói és munkavállalói járulékok 32 százaléka folyik be a kiemelt adózóktól. Kirívó a mutató az innovációs járulék esetében: néhány millió forint híján a Kaigon át érkezik az összes befizetett hozzájárulás 60 százaléka. KR
Megoszlik a szakértők véleménye arról, miként reagálnak majd a nemzetközi cégek
Csak a beruházási adókedvezményre nem lehet többé jogosultságot szerezni, a fejlesztési adókedvezmény változatlanul működik – mondta Ulrich Róbert, a Deloitte senior managere. Egyes cégeknél ez is jelentős tényező lehet, és meg fogják fontolni az áttelepülést más – elsősorban EU-n kívüli – országba. Az adózás azonban csak egy szempont a sok közül, több területen – például a munkaerő minőségében és költségében – változatlanul kedvező feltételeket nyújt Magyarország. Ráadásul a gyártókapacitás áttelepítése költségekkel jár, így lényegesen jobb feltételek esetén jöhet csak szóba az elvándorlás – fűzte hozzá a szakember. Mivel a kedvezmény megszűnése már az EU-csatlakozás óta tudható, a tőkevonzó képességet ez 2011-ben már egyáltalán nem fogja módosítani.A kedvezmény kivezetése nélkül is romlott a vállalkozásokat érintő gazdaságpolitikai feltételrendszer – vélekedik Dávid Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezérigazgatója. Vagyis nem feltétlenül ennek az előnynek a megszűnése lenne az, amely miatt a külföldi cégek nem választják befektetésük helyszínéül Magyarországot, vagy éppen átteszik tevékenységüket egy másik országba. Példaként a Debrecenben letelepült National Instrumentset említi: az IT-hardvereket gyártó amerikai cég termelőüzeme mellett a társaság globális fejlesztési bázisát is itt alakították ki, annyira elégedettek voltak az itteni feltételekkel. Ám most úgy döntöttek, inkább Ázsiában hozzák létre az új gyártóbázisukat. A külföldiek nem látják kellőképpen stabilnak a hazai befektetési környezetet.
A kedvezmény kivezetése nélkül is romlott a vállalkozásokat érintő gazdaságpolitikai feltételrendszer – vélekedik Dávid Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezérigazgatója. Vagyis nem feltétlenül ennek az előnynek a megszűnése lenne az, amely miatt a külföldi cégek nem választják befektetésük helyszínéül Magyarországot, vagy éppen átteszik tevékenységüket egy másik országba. Példaként a Debrecenben letelepült National Instrumentset említi: az IT-hardvereket gyártó amerikai cég termelőüzeme mellett a társaság globális fejlesztési bázisát is itt alakították ki, annyira elégedettek voltak az itteni feltételekkel. Ám most úgy döntöttek, inkább Ázsiában hozzák létre az új gyártóbázisukat. A külföldiek nem látják kellőképpen stabilnak a hazai befektetési környezetet.-->
