Piros pont Belgrádnak

Még sok víz fog lefolyni a Dunán, amíg Szerbia csatlakozhat az EU-hoz – ehhez hasonló nyilatkozatokkal igyekeznek csillapítani uniós diplomaták a Radovan Karadzic elfogatása miatti eufóriát. Azt persze mindenki elismeri, hogy a Boris Tadic szerb államfő által hétfő este bejelentett hír mérföldkőnek számít a jugoszláv utódállam európai integrációjának folyamatában, de az unió külügyminiszterei siettek leszögezni, hogy a pozitív fejlemény után újabb erőfeszítéseket várnak a szerb vezetéstől. A népirtásért több mint tíz éve körözött egykori boszniai szerb vezető elfogása volt ugyanakkor az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy az EU ratifikálja az ez év áprilisban aláírt társulási egyezményt. A két másik, még bujkáló szerb háborús bűnösre – Ratko Mladic boszniai extábornokra és Goran Hadzic volt krajinai vezetőre – természetesen szintén fáj a hágai Nemzetközi Bíróság foga, de Javier Solana uniós külpolitikai főképviselő azt mondta: az ENSZ főügyésze, Serge Brammertz most már minden bizonnyal elismeri, hogy Belgrád együttműködik a hágai törvényszékkel. Ha ez megtörténik, akkor életbe léphet az egyebek mellett kereskedelmi könynyítéseket tartalmazó társulási megállapodás.

Az 1995-ös srebrenicai mészárlással és más háborús bűnökkel vádolt Karadzic hétfő este, Belgrád környékén került a szerb hatóságok kezébe, méghozzá a hivatalos nyilatkozat szerint egy külföldi titkosszolgálattól származó fülesnek köszönhetően. Megfigyelők azonban inkább azzal magyarázzák a rendőri bravúrt, hogy a nemrég alakult új szerb kormányban helyet kapott Slobodan Milosevic egykori pártja, az SPS, amely sokak szerint mindeddig elszabotálta a háborús bűnösök kézre kerítését. Akárhogy is, Ban Ki-moon ENSZ- és Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkártól az európai vezetőkig politikusok sora sietett gratulálni a letartóztatáshoz.

Az EU külügyminiszterei tegnapi ülésének egyik fő témája éppen Szerbia volt. Úgy tűnik, déli szomszédunk jó eséllyel már az idén elnyerheti a tagjelölti státust. Elsősorban az unió befogadókészsége tűnik korlátozottnak, ám Belgrádon is sok múlik. Vuk Jeremic szerb külügyminiszter például hangoztatta, hogy országa „az EU sarkköve” szeretne lenni, ugyanakkor nem mulasztotta el felemlegetni Koszovó helyzetét sem. Eközben a nemzeti radikális párt vezére, Aleksandar Vucic továbbra is „szerb hősnek” nevezi Karadzicot. vg

(Szerbia EU-csatlakozása előtt)

A Koszovóval kapcsolatos nézeteltérés

A gazdaság alacsony teljesítménye

A jogállamiság hiányosságai

Az unió bővítési esélyének csökkenése

(Szerbia EU-csatlakozása előtt)

A Koszovóval kapcsolatos nézeteltérés

A gazdaság alacsony teljesítménye

A jogállamiság hiányosságai

Az unió bővítési esélyének csökkenése-->