Mint elmondta, a megnövekedett összeg lehetőséget ad arra is, hogy a piaci viszonyoknak megfelelően átalakulhasson a szakképzési struktúra, képzési és beiskolázási szerkezet.
Azok a középiskolák amelyekben hiányszakmákra képeznek szakembereket, kiemelt támogatásban részesülnek sőt, a diákok a minimálbérhez közelítő ösztöndíjat kaphatnak. Lesznek olyan képzési központok, amelyeknek meg kell elégedniük az eddigi támogatásokkal és lesznek olyanok is, amelyeket ugyan nem szüntetnek meg, de pályázati pénzeket nem kaphatnak s az itt tanulók csak szülői támogatásra számíthatnak. (Kommunikációs szakképzést, kozmetikusi képzést stb.)
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara segítségével elkészült egy munkaerő térkép, amely megmutatja, hogy az országban hol, milyen képzésre, azaz milyen szakmunkásokra van igény. Ezek alapján fogják megállapítani a regionális fejlesztési és képzési bizottságok, hogy melyik intézményben, milyen szakmák képzésének indítását támogatják.
Bókay Endre szerint a keretösszeg emelésére nagy szükség volt, mert ugyan a 2008-ban a pályázatokra és ösztöndíjakra elkölthető összeg már 20 százalékkal magasabb volt, mint az előző évi, a pályázatok elbírálása során kiderült, hogy jó néhány megkezdett fejlesztés e nélkül az összeg nélkül nem fejeződhet be. Példaként hozta annak a szakács és cukrász tanulókat képező szakiskolának a helyzetét, amely ugyan belefogott már az előzőekben elnyert pénzekből egy új tankonyha felállításához, ám a 7 millió forint helyett csak 3 és felet kapott, s a kiegészítéshez csak most juthatott hozzá.
