Egy vízió és projektje: a SEPA

Az euróövezet egységes közös pénze, az euró bevezetése – a szabályozók várakozásával ellentétben – nem vonta automatikusan maga után a teljes pénz- és elszámolásforgalom egységesülését. A kis öszszegű fizetések területén nem következett be ez a folyamat, mert megmaradt e piac nemzetek közötti felaprózottsága és a mögöttük meghúzódó eltérő nemzeti pénzforgalmi jogi keretek. A különböző nemzeti fizetési szokások tovább éltek, nem változtatták meg a bankok az azonos funkciójú, de különböző színvonalú és díjú pénzforgalmi szolgáltatásaikat sem. Erre reagálva a hatóságok folyamatosan és fokozatosan olyan irányba igyekeznek nem jogi lépéseket is tenni – az Európai Pénzforgalmi Tanáccsal folyamatos dialógust fenntartva –, hogy a végső cél elérhető legyen. A SEPA (Single Euro Payments Area) projekt jelenleg a migrációs szakasz elején tart, de az érintettek már mintegy fél év tapasztalataival rendelkeznek, legalábbis a SEPA-átutalások terén. A Magyar Nemzeti Bank éppen emiatt készített átfogó és kimerítő tájékoztatót a SEPA-kezdeményezés jelen állásáról. Ennek az is a célja, hogy áttekintést adjon a SEPA-ról, továbbá hazai vonatkozásairól és tapasztalatairól, valamint hogy ellássa az érdeklődőket olyan hasznos – kérdés-felelet formájában is összeállított – tudnivalókkal a SEPA-átutalással kapcsolatban, amelyek eddig felmerültek e modell használata során.

A SEPA víziója a fent vázolt helyzetre való európai reakció eredménye – mutatja be a tájékoztató a kezdeményezés kiindulópontját. A SEPA célja, hogy a bankok ügyfelei egyetlen bankszámláról legyenek képesek az EU-n belül egységes alapvető eurófizetési műveleteket – átutalást, beszedést vagy bankkártyás fizetést – végrehajtani, és minden az EU-n belüli, ideértve a tagállamok határain átmenő eurófizetési tranzakciókat is, lényegét tekintve belföldi fizetéssé váljék.

A SEPA-vízió megvalósításának eszközei tekintetében a 2000-es évek eleje óta jelentős koncepcionális változás állt be a hatóságok hozzáállását illetően. A kezdetben gyakorolt egyszerű rendeletalkotás (2560/2001/EK) helyett a SEPA megvalósításának fő eszközévé a hatóságok által „katalizátorként” és nyomásgyakorlóként támogatott banki önszerveződés vált. Ezt az önszerveződést nevezhetjük a szűkebb értelemben vett SEPA projektnek, mely a vízió megvalósítását e formában kívánja elérni – mutat rá az MNB-tájékoztató.

A banki együttműködéshez szükséges szervezeti kereteket önszerveződés révén, az European Payments Council (EPC) – azaz Európai Pénzforgalmi Tanács – létrehozásával oldotta meg az unió bankközössége. Az EPC – az Európai Bizottság és az EKB jelentős és szoros figyelme mellett – az ügyfelek és különböző szolgáltatók bevonásával dolgozta ki a SEPA projektet, annak a legfőbb elemeit jelentő egységes páneurópai fizetési eszköztárat, a SEPA-átutalási (SCT) és -beszedési modellt (SDD), valamint a kártyás fizetések (SCF) és az alkalmazandó elszámolási és teljesítési mechanizmus (CSM), továbbá a készpénzkezelés keretszabályait.

Az eszköztár kidolgozása során alapvető figyelemmel voltak a vele párhuzamosan készült, a fizetési szolgáltatásokra vonatkozó általános EU-szintű keretszabályokra, a 2007 végén az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott 2007/64/EK irányelvre (Payment Services Directive – PSD), melynek egyértelmű célja az unió egységes pénzforgalma jogi kereteinek megteremtése.

Az eszköztár fő tulajdonságai, hogy azonos szabványokon nyugszik – UNIFI-üzenetszabványt, bankszámla-azonosítóként az IBAN-t és bankazonosítóként a BIC kódot használják –, valamint közös és azonos eljárásokat rögzítettek az egy-egy fizetési modellhez tartozó úgynevezett Szabálykönyvekben, amelyeknek alkalmazását és betartását a modellekhez önkéntesen csatlakozó pénzforgalmi szolgáltatók magukra nézve kötelezőként kezelnek.

A modell kiemelésre érdemes szabályai, hogy az átutalandó összeget teljes egészében jóváírják a kedvezményezett számláján legkésőbb a tranzakció befogadását követő három banki munkanapon belül, valamint hogy a megbízó is és a kedvezményezett is külön-külön, csak a saját bankjával szembeni költséget viseli, azt is külön elszámolás keretében.

A közös szabványok alkalmazása lehetővé teszi a fizetési modellek és a feldolgozásukat végző infrastruktúra szétválasztását, illetve az azonos szabványok alapján végzett egyre nagyobb tömegű pénzforgalmi műveletek a méretgazdaságosság és a hálózati hatás révén további előnyöket biztosítanak az ügyfelek számára a tranzakciós díjak várható csökkenése folytán. A SEPA modell a közhiedelemmel ellentétben nem fizetési rendszer, hanem az adott eurófizetési módra vonatkozó lebonyolítási és jogi szabályok összessége, amelynek alkalmazása potenciálisan hoszszabb távon lényeges költségmegtakarítást jelenthet a bankok számára, így végső soron az ügyfelek részére is.

Egy az Európai Bizottság felkérésére készített tanulmány szerint a jelenleg használatos átutalási és beszedési módokról a SEPA modellekre történő gyors és széles körű áttérés páneurópai szinten a költségek figyelembevételével a 2006–2012 időszakban társadalmi szinten 123 milliárd euró megtakarítást eredményezhet a jelenleg használt fizetési módokkal szemben. Ez az összeg tovább lenne növelhető, ha a számításokba bevonnák az elektronikus számlázás kínálta előnyöket, ekkor ugyanis ez a nyereség további 238 milliárd euróval növekedhet.

Ám sem az irányelv, sem a SEPA átutalási modell nem tartalmaz konkrét előírást a tranzakciós díjakra, azok szintjére vagy értékére vonatkozóan – hívja fel a figyelmet az MNB tanulmánya. Ugyanakkor szabályozott a díjak viselésének módja, a jogosult és a kedvezményezett közötti megosztása.

Magyarországon 12 bank már használja a SEPA átutalási modellt. Az MNB rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható, hogy a hazai bankok a SEPA átutalási modell használatbavételét eddig gyorsabb ütemben hajtották végre, mint az euróövezeti bankok. Köszönhető ez annak, hogy mind a belföldi, mind a határon átmenő euróátutalások lebonyolítására használt eljárások megegyeznek, mivel nincs hazai euróelszámolás és -teljesítés a magyar bankok között. Ha egy Magyarországról indított euróátutalás címzettje magyar vagy külföldi bankban vezeti számláját, akkor jogi szempontból az előbbi belföldi, az utóbbi határon átmenőnek minősül. A magyar bankok minden euróátutalást külföldi levelezőbankjaikon keresztül bonyolítanak le. Így tartalmát tekintve minden hazai euróátutalás gyakorlatilag határon átmenő. Mivel a SEPA átutalási modell éppen a határon átmenő fizetéseknél hozhat jelentős előnyöket a bankoknak, ezért ebben a szegmensben terjed a leggyorsabban használata.

Termékek és szolgáltatások: a 12 csatlakozó hazai banknak már több mint a fele áll mindkét oldalon – fogadó és indító bankként is – ügyfelei rendelkezésére.

Díjak: a SEPA-átutalásokkal kapcsolatos díjak bankról bankra eltérőek, általában megegyeznek vagy kedvezőbbek, mint az adott bank által alkalmazott általános devizaforgalmi vagy nem SEPA euró tranzakciós díjak.

Visszautasított és visszautalt tételek: csak elvétve, egy-két esetben fordult eddig elő.

Ügyfél-reklamációk: a díjakra vagy teljesítési időre vonatkozó reklamáció nem fordult elő.

Az ügyfelek tájékozottsága: az ügyfelek oldaláról nincs jelentős tudatosság a SEPA-tranzakciók (jelenleg még csak az átutalás) iránt.

Hazai SEPA-átutalási forgalom 2008 első fél évében:

– Banki becslések és az EKB által az eurózónabeli tagállamoktól és az EBA STEP2 rendszerére vonatkozó adatok állnak csak rendelkezésre.

– Az EKB adatai szerint az eurózóna-beli bankok teljes euróátutalási forgalmának a tranzakciószám szerint április, május és június hónapban 0,4, 0,6 és 0,9 százalékát tették ki az SCT-modellnek megfelelő átutalások. A hazai 12 banktól kapott becsült adatok alapján ez a szám hazai bankok esetében lényegesen nagyobb, 10–20 százalék közé tehető.

– Magyarország teljes – belföldi és határon átmenő – euró-pénzforgalmának jelentősen nagyobb hányadát teszik ki a SEPA-formátumú átutalások, mint az eurózónán belüli tagállamokban.

Termékek és szolgáltatások: a 12 csatlakozó hazai banknak már több mint a fele áll mindkét oldalon – fogadó és indító bankként is – ügyfelei rendelkezésére.

Díjak: a SEPA-átutalásokkal kapcsolatos díjak bankról bankra eltérőek, általában megegyeznek vagy kedvezőbbek, mint az adott bank által alkalmazott általános devizaforgalmi vagy nem SEPA euró tranzakciós díjak.

Visszautasított és visszautalt tételek: csak elvétve, egy-két esetben fordult eddig elő.

Ügyfél-reklamációk: a díjakra vagy teljesítési időre vonatkozó reklamáció nem fordult elő.

Az ügyfelek tájékozottsága: az ügyfelek oldaláról nincs jelentős tudatosság a SEPA-tranzakciók (jelenleg még csak az átutalás) iránt.

Hazai SEPA-átutalási forgalom 2008 első fél évében:

– Banki becslések és az EKB által az eurózónabeli tagállamoktól és az EBA STEP2 rendszerére vonatkozó adatok állnak csak rendelkezésre.

– Az EKB adatai szerint az eurózóna-beli bankok teljes euróátutalási forgalmának a tranzakciószám szerint április, május és június hónapban 0,4, 0,6 és 0,9 százalékát tették ki az SCT-modellnek megfelelő átutalások. A hazai 12 banktól kapott becsült adatok alapján ez a szám hazai bankok esetében lényegesen nagyobb, 10–20 százalék közé tehető.

– Magyarország teljes – belföldi és határon átmenő – euró-pénzforgalmának jelentősen nagyobb hányadát teszik ki a SEPA-formátumú átutalások, mint az eurózónán belüli tagállamokban.-->