Ez is a válság miatt! Mégsem vonul ki Közép-Kelet-Európából az EBRD
Az MTI londoni értesülése szerint a támogatás növelését Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök kezdeményezte; ezt az EBRD-nél csütörtökön megerősítették. A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott EBRD bejelentette: Thomas Mirow bankelnök a héten levélben értesítette a részvényes kormányokat arról, hogy a pénzintézet 2009-ben 7 milliárd euróig terjedő finanszírozást tervez a kedvezményezett országokban. Ez magasabb összeg lenne, mint amennyit az EBRD a korábbi évek bármelyikében folyósított, és több mint 1 milliárd euróval, csaknem 20 százalékkal haladná meg a jövő évre kidolgozott eredeti finanszírozási tervet.
A banknál közölték: mivel az EBRD-finanszírozási programok rendszerint 2:1 arányban vonzanak társfinanszírozásokat a kereskedelmi szektorból - vagyis egységnyi EBRD-összeghez még kétszer annyit adnak hozzá magánszférabeli befektetők -, a bank által kezdeményezett új befektetések jövőre elérhetik a 20 milliárd eurót a kedvezményezett térségben. Az EBRD bejelentette: a kialakult helyzetben a bank visszafordítja közép-európai befektetéseinek már megindult csökkenési folyamatát, és a jövőre tervezett finanszírozási többletnek akár a felét is ez a térség kaphatja.
Az MTI londoni értesülése szerint a kérés Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől érkezett. A kormányfő által Thomas Mirow EBRD-elnöknek és a bank részvényes kormányainak küldött, múlt heti keltezésű levélben - amelybe az MTI londoni irodája betekintést nyert, és amelynek hitelességét az EBRD londoni szóvivője csütörtökön megerősítette - az áll: a közép-európai átalakuló országok jelentős gazdasági nyomás alá kerültek a globális pénzügyi felfordulás miatt, és korlátozott a pénzügyi kapacitásuk arra, hogy pótolják az ingatag tőkeáramlásokat és helyreállítsák a piaci bizalmat. Gyurcsány Ferenc szerint ezért szükséges annak biztosítása, hogy a stabil finanszírozási források, különösen azok, amelyeket kifejezetten Közép-Európa támogatására hoztak létre, teljes mértékben vegyenek részt a térségi piacgazdaságok ellenálló-képességének fokozásában.
A magyar kormányfő ennek céljából az EBRD jelenlétének erősítését is kéri "a jelenlegi nehéz időszakban", és azt, hogy a bank a térségi befektetések csökkentése helyett jelentősen növelje a Közép-Európának nyújtott finanszírozásokat, egészen addig, amíg erre a jelenlegi válság leküzdése, az eddigi vívmányok megőrzése és konszolidálása, és a térségi gazdaságok fellendülési pályára történő visszaállítása végett szükség van. Gyurcsány Ferenc angol nyelvű levelét a kormányfő nevében Veres János pénzügyminiszter küldte meg személyesen Thomas Mirow bankelnöknek is Londonba, azzal a kéréssel, hogy Mirow továbbítsa a levelet a bank részvényeseinek.
A levél egy-egy példányát megküldték Nicolas Sarkozynek, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország államfőjének és José Manuel Barroso EU-bizottsági elnöknek is. Az EBRD tavaly összesen 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, de az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott. A közép-európai EU-országcsoportban az EBRD 2007-ben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az EBRD már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra. A folyamat eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2008-tól nem hajt végre új befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét.
Tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új EBRD-finanszírozások értéke. Thomas Mirow, a bank nyáron hivatalba lépett új, német elnöke azonban már a múlt hónapban is erőteljes hangvételű személyes levélben szólította fel a nyugati országokat a fejlett piacok pénzügyi válsága miatt nehéz helyzetbe került kelet-európai gazdaságok megsegítésére. Mirow a részvényes kormányoknak küldött akkori felhívásában azt írta: a fejlett piacok "példátlanul felerősödött" pénzügyi válságának átterjedése a kelet-európai térség néhány országában már az eddig elért vívmányokat veszélyezteti. Nem csupán a külső finanszírozásra szoruló gazdaságok, de olyan országok is kifejezetten sebezhetővé váltak a nemzetközi hitelpiaci kondíciók szigorodása miatt, amelyeknek gazdasági alapmutatói az elmúlt években erősödtek, állt az EBRD-elnök levelében.
