Virágzik az internetes bűnözés
„Bombabiztos” üzletággá nőtte ki magát a különböző adatok illegális internetes kereskedelme, amelynek volumene 2007 júliusa és 2008 júniusa között megközelíthette a 300 millió dollárt – áll a Symantec adatvédelmi vállalat tanulmányában. A teljes adatlopási és -értékesítési iparág potenciális értékét az elemzés 7 milliárd dollárra becsüli. Ezzel párhuzamosan az internethasználat biztonságát felügyelő EU-s ügynökség, az Enisa beszámolója szerint rohamosan nő a vagyonellenes bűncselekmények száma az olyan virtuális világokban, mint a Second Life vagy a Final Fantasy – írja az EurActiv.
Az online adatvédelem tekintetében világpiaci vezetőnek számító Symantec megfigyelései szerint az illegálisan szerzett információkat online fórumokon kínálják az eladók világszerte, miközben az ezeknek otthont adó szerverek földrajzi helyzetét folyamatosan változtatják a lebukás elkerülése érdekében. A cég feltevése szerint az üzletág rohamtempóban bővül, jóllehet a konkrét összehasonlításhoz szükséges előző évi adatok nem állnak rendelkezésre. A világszerte végrehajtott megfigyelések során a Symantec összesen 69 ezer, illegális adatokat kínáló hirdetésre bukkant.
A felmérés szerint a vizsgált időszakban a hitelkártyákkal kapcsolatos adatok számítottak a leggyakrabban eladásra kínált illegális információnak, amelyek a teljes „választék” 31 százalékát teszik ki. A „népszerűségi lista” második helyezettjének a 20 százalékkal szereplő bankszámlaadatok számítanak.
A Symantec által talált illegális információknak otthont adó szerverek legnagyobb része, 45 százaléka az Egyesült Államokban helyezkedik el. Európa, a Közel-Kelet és Afrika 38, Ázsia és a csendes-óceáni térség 12, Latin-Amerika pedig 5 százalékkal részesedik a globális adatlopási üzletből a tanulmány szerint.
A közel 1,5 milliárd eurónyi lekötött – tényleges – vagyonnak otthont adó virtuális világokban ugyanakkor az vezet sokszor vagyonellenes bűncselekményekhez, hogy nincsenek tisztázva a tulajdonjogi keretek. Az Enisa felmérésének tanúsága szerint a virtuális világok valamelyikében mozgó európaiak 30 százaléka számolt be arról, hogy megkárosították valamilyen módon. A megrövidítettek közel harmada nem kapott megfelelő kárpótlást, másik 28 százaléka pedig nem is próbált jogorvoslatért folyamodni. Az Enisa szerint a fő probléma az, hogy a virtuális világban a tulajdonjognak nincs semmilyen kézzelfogható bizonyítéka.
