Kiemelt figyelmet fordítottak azokra a területekre, amelyeken együttműködve a nemzetközi gazdasági megtorpanás káros hatásai sikeresen enyhíthetők. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom további növekedése, az összességében kedvezően alakuló gazdasági kapcsolatok bővítése eredményesen járulhat hozzá a válságjelenségek mérsékléséhez.
A kétoldalú gazdasági együttműködésnek az elkövetkező időszakban leginkább a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a technológiák átadása, a befektetések növelése, a harmadik országok piacán való közös fellépés érdekében véghezvitt, közös termelésbe való beruházások adhatnak lendületet - állapították meg. Fontos együttműködési lehetőségeket kínál továbbá az ipari kapcsolatépítés, kooperációk elősegítése is, mindenekelőtt a gépipar, a közúti járműgyártás, a vegyipar és az IT-hírközlés, logisztika ágazataiban.
Szerbia nyitott a magyarországi befektetők részvételére az átalakulás alatt álló állami vállalatok privatizációjában, főként a gépipar, a szerszámipar, a könnyűipar, a gyógyszeripar területén és az energetikai szektorban, azt kész konkrét intézkedésekkel is ösztönözni - mondták el az ülésen. Hasonlóképpen szívesen vennék magyar vállalatok szerepvállalását a közeljövőben sorra kerülő nagyarányú szerbiai infrastrukturális fejlesztésekben.
Emellett mindkét fél szorgalmazta a közösségi alapokból finanszírozott projektek kidolgozását és megvalósítását egyebek közt a határt átszelő infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédelem, a kulturális örökségvédelem és a kutatás-fejlesztés-innováció területén.
Az ülésen több, szakirányú munkacsoport létrehozására tettek javaslatot a felek, ezek nyomán a vegyes bizottság keretében ipari, informatikai és turisztikai munkacsoportok alakulhatnak az ágazati együttműködési és fejlesztési lehetőségek azonosítása céljából.
A Bizottság következő ülésére 2009-ben Magyarországon lesz.
Kétoldalú kapcsolatok
A Szerbiába irányuló magyar évről-évre folyamatosan nő, a két ország közötti árucsere-forgalom értéke az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt, tavaly meghaladta az 1 milliárd eurót. A kétoldalú kereskedelemben meghatározó szerepet visznek a multinacionális cégek, de a magyar-szerb külkereskedelem közel harmadát továbbra is a 350-400 vegyes tulajdonban lévő kis- és középvállalkozás bonyolítja.Magyarország Közép-Kelet Európa legnagyobb tőkeexportőr országa, s a Balkán a magyar tőkekivitel szempontjából kiemelkedő jelentőségű célirány. Az elmúlt években a magyar cégek egyre nagyobb arányú befektetéseket valósítottak meg déli szomszédunknál is, a 2000 és 2007 közötti időszakban összegyűlt 322,5 millió dolláros állománnyal Magyarország a külföldi befektetők sorában a 9. helyet foglalja el.
Magyarország Közép-Kelet Európa legnagyobb tőkeexportőr országa, s a Balkán a magyar tőkekivitel szempontjából kiemelkedő jelentőségű célirány. Az elmúlt években a magyar cégek egyre nagyobb arányú befektetéseket valósítottak meg déli szomszédunknál is, a 2000 és 2007 közötti időszakban összegyűlt 322,5 millió dolláros állománnyal Magyarország a külföldi befektetők sorában a 9. helyet foglalja el. -->
