Vergődés vagy kilábalás: hazai esélyek
A magyar gazdaság versenyképességének a javításához elsőként a hazai szemléletmód gyökeres megváltozására lenne szükség – foglalható össze Demján Sándornak az MKB Bank tegnapi konferenciáján elhangzott felszólalása. A TriGranit Fejlesztési Zrt. elnöke szerint nagyobb megbecsülést kellene tanúsítani a kétkezi munkák iránt, és a szakmunkák presztízsének a növelése mellett azokat rendesebben meg is kellene fizetni.
Oszkó Péter szerint a válság kikényszerítheti az adórendszer megreformálását, de robbanásszerű átalakulásra nem érdemes számítani. A Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója úgy véli: az átláthatóbb, alacsonyabb szintű újraelosztást biztosító tervek gyakorlatba ültetése évekbe telhet, és az adórendszer sikeres megújítása kizárólag az állami kiadások visszavágása mellett képzelhető el. Oszkó igyekezett lehűteni a feketegazdaság felszámolásától várt – legalább 1000 milliárd forintnyi – adóbevételi többletben bízók kedélyeit is, szerinte ugyanis a feketén, illetve szürkén gazdálkodó cégek nagyobbik része nem lenne képes a jelenlegi terhek súlya alatt szabályosan működni. Demján Sándor szerint ezzel a munkanélküliek száma Magyarországon 1,5 millió főre emelkedhetne.
Az adóterhek mellett a hazai vállalatok többsége a forintforrások kamatait is sokallja. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris politika előtt álló kihívásokról beszélt, és igyekezett eloszlatni a kétségeket a jegybanki lépésekkel kapcsolatban. Elmondta: az MNB az elmúlt hónapokban a magyar pénzügyi rendszer stabilitásának a fenntartásán dolgozott. Mivel az ország jelentős mértékben szorul külső finanszírozásra, a források árát – főként a hosszabb lejáratúakét – elsősorban a külföldi befektetők határozzák meg. A jegybank reális célja tehát az ország iránti bizalom fokozása; ezen keresztül biztosítható, hogy a külföldi tőke alacsonyabb kockázati felárak mellett legyen hajlandó finanszírozni a magyar államot és vállalatokat. MA
