Áfaemelés lehet a deficitcél ára
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyelőre meg nem erősített hírek szerint a gazdasági szervezetek, a nagyobb tanácsadó cégek és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter is az adószisztéma átalakítását szorgalmazzák, mégpedig úgy, hogy a változások akár már július 1-jén hatályba lépnének. Mindenesetre Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában úgy fogalmazott: a válságkezeléssel párhuzamosan végre meg kell lépnünk a lényeges szerkezeti átalakításokat. Azonnal lépnünk kell, elsődlegesen az adó-, szociális és foglalkoztatási kérdések terén (VG, 2009. január 12.). A tanácsadók egyike, a PricewaterhouseCoopers pedig átmeneti, ám minél hamarabb bevezetendő adókönnyítésekkel „kopogtat” a pénzügyi tárca ajtaján.
Az adómértékek mozgatásának irányába hathat az is, hogy elemzők és szakemberek szerint mintegy 200 milliárd forintnyi bevétel hiányzik a 2009-es költségvetésből. Erre a napokban a Szabad Demokraták Szövetsége is felhívta a figyelmet, igaz, a liberálisok a kiadások csökkentésével kívánják elejét venni a hiány elszabadulásának. Sőt, az SZDSZ közleményében már most leszögezte: nem lesznek partnerek abban, hogy a kormány az adók megemeléséből finanszírozza az állami túlköltekezésből származó lyukak betömködését.
Amire a liberálisok utalnak „túlköltekezés” címén, az az, hogy a közszféra 13. havi bérének viszszatartására a kormány még az IMF-fel kötött megállapodásban is kötelezettséget vállalt, később azonban a kabinet visszalépett e szándékától. Pontosabban, bár a 13. havi fizetést hivatalosan valóban nem kapják meg a közalkalmazottak és a köztisztviselők, a kormány nemrég e tétel kompenzálásáról határozott.
A 13. havi bér visszafogása mintegy 210-220 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentett volna, ám a kompenzáció figyelembevételével a megtakarítás mindössze 70-80 milliárd forint lesz az idén. Sőt, ha ehhez hozzávesszük, hogy a bérekkel jelentős személyijövedelemadó- és tb-bevételek is elmaradnak, a valós költségvetési hatás már csak 20-30 milliárd forint körül alakul. A kompenzáció lényege: bruttó 180 ezer forintos havi keresetig minden közalkalmazott száz százalékban hozzájut a 13. havi fizetéséhez, e felett pedig egységesen 15 ezer forintot kapnak a közszférában dolgozók.
Többen sérelmezik azt is, hogy a kormány tavaly év végén mintegy 80 milliárd forintnyi tartalékot szabadított fel, a MÁV-nál hagyta a MÁV Cargo eladásából származó több mint százmilliárd forintot, sőt, közel 50 milliárd forintos támogatást adott a vasúttársaságnak. Igaz, ezek a tételek a 2009-es büdzsét nem érintik, sőt, a kabinet éppen azzal érvel, hogy ily módon sikerült tehermentesíteni a költségvetést.
A 2009-es büdzsére ugyanakkor veszélyt jelent az is, ha az infláció a költségvetési tervezés során figyelembe vett 4,5 százaléknál alacsonyabb lesz, erre pedig jó esély van. Ez javarészt az áfabevételekben mutatkozik meg, míg az előrejelzésben szereplő 1 százalékos GDP-csökkenésnél is nagyobb mértékű recesszió valamennyi adóbevétel esetében éreztetné a hatását. Ezzel kapcsolatosan Veres János pénzügyminiszter a napokban úgy nyilatkozott: amennyiben az infláció, a GDP vagy az adóbevételek alakulása veszélybe sodorná a költségvetési célok teljesítését, a kormány kész további lépéseket tenni. Több, lapunknak nyilatkozó szakember szerint a várakozás alatti adóbevételek kompenzálásának egy néhány százalékpontos áfaemelés lehetne a megfelelő eszköze.
Bár az árakat terhelő adók növelésének a gondolata támogatásra érdemes lehet, figyelembe kell venni, hogy 1-1 százalékpontnyi áfaemelés mintegy 0,6 százalékkal növeli a pénzromlás ütemét. Egy komolyabb emelés tehát hosszú időre veszélybe sodorná hazánk euróövezeti csatlakozását – mutatott rá lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Az áfaemelés „népszerűségét” növelheti, hogy az adónem módosítására elvileg minden hónap elején sor kerülhet, valamint hogy az Alkotmánybíróság tavaly év végi döntésével kihúzta a talajt a vagyoni, ezen belül az ingatlanadó szerepének a növeléséről szóló törekvések alól – tette hozzá.
Ha azonban valóra válik a forgalmi adók megemelése, még mindig kérdés, hogy a néhány százmilliárd forintnyi bevételt a kormány a hiánymutató lefaragására vagy netán – a versenyképesség javításának jegyében – más adótételek csökkentésére fordítaná-e. Szakemberek szerint az idén is első számú célkitűzés kell lennie a különadó kivezetésének, valamint az élőmunkateher csökkentésének. Kérdés, hogy erre – többéves tervezgetés után – az idén valóban sor kerül-e.
