„Apró betűsben” található a lényeg

Mit vár el a versenyjog az „akár” vagy a „maximális” kifejezéseket alkalmazó reklámtól? Mennyiben piaci magatartás a kórházak tevékenysége? E kérdésekre is válaszolt tavaly a konkrét eseteken túlmutató döntéseiben a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa. A GVH döntéshozó szerve több mint húsz általános érvényűnek szánt üzenettel bővítette elvi állásfoglalásainak sok éve szaporodó gyűjteményét – tudtuk meg Tóth Tihamértól, a versenytanács elnökétől.

A legtöbb új iránymutató határozat a fogyasztók megtévesztését eredményező reklámozási gyakorlathoz kötődik. Sok esetben a lényeg a hirdetés apró betűs részeiben bújik meg. A versenytanács a Magyar Telekom óriásplakátjaival és más reklámjaival kapcsolatban például kimondta: önmagában nem jogsértő, ha a reklám egyes elemeit nagyobb betűmérettel, figyelemfelhívó színnel vagy más megoldással kiemelve közlik – egészen addig, amíg a többféle betűméret nem válik az információ észlelésének akadályává, és amíg a tájékoztatás egyensúlya nem borul fel, nem teszi bizonytalanná például az olvashatóságot. Az „akár”, illetve a „maximális” szavakat használó reklámokkal kapcsolatban pedig az a versenyhatósági elvárás, hogy az ígéret ne csak elméleti, hanem reális lehetőség legyen.

A fúziós esetek közül az egri megyei kórház feletti irányításszerzéséhez kötődő ügy szolgált fontos tanulságokkal. Itt a versenytanács elvi éllel mondta ki, hogy – a belátható jövőben érdemben nem változó jogszabályi környezetben – a kórházak olyan tevékenysége, amelyet teljes mértékben az Egészségbiztosítási Alap finanszíroz, nem minősül piaci magatartásnak, így nem esik versenyjogi kontroll alá. A kórház szempontjából egyrészt a kapacitás- és kibocsátáskorlátozás, másrészt a szolgáltatási kötelezettség fennállása miatt nem piaci jellegű döntés eredménye az, hogy az adott tevékenységet elvégzi-e, vagy sem a teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételért. A beteg szintén nem piaci döntést hoz a kórház választásakor, mert – a speciális eseteket leszámítva – csak a körzetébe tartozó szolgáltatást veheti igénybe, mégpedig (közvetlen) fizetési kötelezettség nélkül, oly módon, hogy a finanszírozást szolgáló járulékok nem valós biztosítási viszonyt tükröznek, hanem „adó jellegűek”.

A gazdasági erőfölényes ügyekben a szélerőművek áramszolgáltatása kapcsán világossá tette a versenytanács: egy hálózathoz vagy más nélkülözhetetlennek tűnő erőforráshoz való hozzáférés előírásakor vizsgálni kell, hogy az érdemben ne vesse vissza a beruházási kedvet. A beruházási hajlandóság csökkenése ugyanis az adott piacon mérsékelheti a verseny intenzitását – mondta Tóth Tihamér. KK