Betiltandó növényvédő szerek

Várhatóan 22 növényvédőszer-hatóanyag betiltását hozza magával az Európai Parlament (EP) keddi döntése, amely a környezetre és az egészségre veszélyes szerek forgalomból való kivonását írja elő. E szerint fokozatosan meg kell szüntetni többek között a rákkeltő, a mutagén, a reprodukciót károsító, valamint az endokrinzavarokat okozó, a „nem lebomló, biológiailag felhalmozódó és mérgező”, illetve „a biológiailag nagyon felhalmozódó és tartósan nem lebomló” kategóriába tartozó kémiai anyagok használatát – kivéve, ha a készítmény az emberi szervezettel csak elhanyagolható mértékben érintkezik.

A veszélyes anyagokat tartalmazó növényvédő szereket biztonságosabb készítményekkel kell helyettesíteni, ha elérhetők ilyenek – áll a növényvédő szerek engedélyezéséről szóló jogszabályban. Az EP szerint ennek határidejét ötről három évre kell csökkenteni. Szigorúbb engedélyeztetési szabályok vonatkoznak majd emellett az olyan anyagokra, amelyek az emberi szervezetben fejlődési zavarokat, neurotoxikus vagy immunotoxikus tulajdonságokat okozhatnak. A házi méhekre káros anyagok nem engedélyeztethetők. „A cél az, hogy az agrárium annyira kevés vegyszert használjon, amennyire csak lehetséges” – szögezte le Christa Klaß német néppárti EP-képviselő, a téma parlamenti jelentéstevője.

Az új szabályozás csak fokozatosan írja majd felül a most érvényben lévő – egy 1991-es uniós irányelvben meghatározott – előírásokat (az akkori irányelv négyszáz hatóanyagot tiltott be). Így a jelenleg engedélyezett növényvédő szerek és összetevők mindaddig a piacon maradhatnak, amíg engedélyezésük időtartama le nem jár, és csak ezt követően kell őket újra bevizsgáltatni. Egyelőre tehát nem kerül sor a növényvédők tömeges kivonására, és az EP szerint mind a gazdálkodóknak, mind a gyártóknak elegendő idejük lesz arra, hogy helyettesítő termékek vagy nem vegyi módszerek használatára álljanak át.

A gazdák azonban ezt másképp látják. „Nagy-Britanniában például teljesen megszűnhet a sárgarépa-termesztés, és egyötödével zuhanhatnak a gabonatermés-hozamok” – véli Meurig Raymond, a brit mezőgazdasági termelők szövetségének elnökhelyettese. A termelők hiányolják a szabályozás részletes előzetes hatásvizsgálatait is. A vegyiparban viszont megoszlanak a vélemények, hogy az új szabályozás bevételkiesést jelent-e, vagy éppen ellenkezőleg, inkább lehetőséget teremt az új termékek kifejlesztésének kényszere.

A változtatások a hazai növénytermelésben remélhetőleg nem járnak olyan súlyos következményekkel, mint amilyeneket az előző szabályozási verziók előrevetítettek, mivel az Európai Parlamentben elfogadott koncepció jelentősen fellazult a korábbi elképzelésekhez képest – mondta lapunknak Hargitai Ferenc, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület titkára. A mostani döntés tulajdonképpen a parlament, az Európai Bizottság és az agrárminiszteri tanács kompromisszumos álláspontját tükrözi, de tényleges hatása csak a gyakorlati alkalmazásban derülhet ki – tette hozzá.

Mint ismert, a korábbi elemzések szerint a módosítások növénykultúráktól és károsítóktól függően 30–90 százalékkal csökkentették volna a szerválasztékot, így akár 30–70 százalékos termelői- és fogyasztóiár-növekedéssel járhattak volna (VG, 2008. október 29.). Most viszont az engedélyezett négyszázból alapesetben csak 22 hatóanyag kerülne tiltólistára, bár e kört bővítheti, hogy ma nincs egyértelműen meghatározva, mi alapján kell egyes készítményeket az úgynevezett endokrin (belső elválasztású) szervekre károsnak minősíteni.

A növényvédő szerek engedélyezéséről szóló új szabályozás alkalmazhatóságát könnyítené, hogy az EP-ben elfogadott koncepció több „kibúvót” is lehetővé tenne az általános előírások alól. Így például nem kellene automatikusan átvennünk a velünk egy zónába tartozó országokban engedélyezett hatóanyagokat, ha az eltérést környezetvédelmi vagy más okokkal alá tudjuk támasztani. Emellett a tiltólistás szereket is csak a ma hatályos engedélyek lejárta után kellene kivonni a piacról. Ha pedig nem lenne mód megfelelő helyettesítésükre, átmeneti ideig továbbra is alkalmazni lehetne azokat. HL–UGy

Az unióban a felhasználás 5-7 százaléka (400-500 millió euró) illegális, nálunk egyszázalékos (egymilliárd forintnyi) az arány.

Az unióban a felhasználás 5-7 százaléka (400-500 millió euró) illegális, nálunk egyszázalékos (egymilliárd forintnyi) az arány.-->