A japán befektetők félnek a keleti válság hatásától
A Barclays Capital, amely minden hónapban felméri a külső adósságpiacokon pozíciókat tartó japán befektetői közösség hangulatát, februári körkérdésében arra is kíváncsi volt, hogy a japán befektetők tartanak-e a kelet-európai válság átszűrődésétől a nyugati EU-térségbe. A válaszadók 87 százaléka mondta azt, hogy "nagyon" vagy "valamelyest" tart ettől, és mindössze 13 százalék válaszolt úgy, hogy "nem nagyon", vagy "egyáltalán nem" aggasztja ez a lehetőség.
Az európai piacon aktív japán befektetői kör több mint kétharmada - 67 százaléka - ugyanakkor azt is valószínűsíti kisebb-nagyobb eséllyel, hogy Németország vagy más nagy euróövezeti országok megsegítik a többi európai uniós tagállamot, ha azoknak erre szükségük lenne. Ez a vélekedés csökkentette valamelyest az euróövezet szétesésének lehetőségével kapcsolatos japán befektetői aggodalmakat - ezúttal 21 százalékuk mondta azt, hogy látja ennek "jelentős" vagy "valamelyes" kockázatát a múlt havi 26 százalék helyett -, a Barclays Capital szerint azonban nem kizárható, hogy a vezető euróövezeti tagországok szuverén kötvényei elveszthetik a biztonságos befektetési menedék státusát.
Más nagy londoni házak mindazonáltal nem tartják lehetetlennek, hogy a válság szétzilálhatja az euróövezetet. A Lombard Street Research nevű londoni makrogazdasági elemző csoport egyik legutóbbi átfogó elemzésében az állt, hogy az euróövezeti csatlakozást eddig mindenki egyirányú folyamatnak tartotta, a távozás lehetősége nélkül. A folytatódó pénzügyi válság azonban kikezdte a valutauniós tagság számos vélt előnyét, felvetve annak lehetőségét, hogy egy vagy több ország kilép. Lehet, hogy az euróövezet még nincs a felbomlás szélén, de a téma már nem tabu, még a valutaunión belül sem, írta az elemzés.
A Lombard Street Research londoni szakértői szerint a távozás pillanatnyi következményei fájdalmasabbak lehetnek, mint a maradásé, de hosszú távon ennek az ellenkezője is igaznak bizonyulhat. "A kilépés fájdalmas, de kivitelezhető", állt a jelentésben, amely kiemelte, hogy főleg Olaszország és Görögország veszített versenyképességéből a csatlakozás óta. A cég szerint a pénzügyi válság nyomán ráadásul a piacok elkezdtek aggódni egy sor euróövezeti gazdaság költségvetési állapota miatt is, aminek következtében például a görög szuverén adósság felára az irányadó német államkötvény - Bund - felett most magasabb, mint Görögország euróövezeti csatlakozása előtt volt.
