Magyar gazdaság

A kkv-k kis százaléka lesz képes a kormányzati támogatás igénybevételére

A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) ígért 1400 milliárd forintos kormányzati támogatást talán az érintettek húsz százaléka tudja majd igénybe venni - mondta Pálfy Sándor, a Veszprém Megyei Közgyűlés gazdasági bizottságának fideszes tagja, kereskedelmi bankoktól származó információkra hivatkozva.

Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára viszont úgy véli, a kkv-k uniós forrásból finanszírozott támogatása "sikerre van ítélve", így nem osztja Pálfy Sándor "valóságosnál sokkal rosszabb" helyzetértékelését.

Pálfy Sándor kedden sajtótájékoztatón Veszprémben rámutatott: a munkaadói kör 70 százalékát a kis- és középvállalkozói szektor teszi ki, s ha 700 ezer ember kikerülne a munka piacáról, akkor "úgy jelenik meg több százezer munkanélküli - alkalmazottak nélkül számolva -, hogy azt tulajdonképpen senki észre nem veszi".

Robbanásveszélyes a helyzet - tette hozzá, megjegyezve: a pénz megvan a Magyar Fejlesztési Banknál, de a forgóeszköz-hitel odaítélésének kockázatelemzését a kereskedelmi bankok végzik, s szigorúbban, mint az eddigiekben. Az összeomlott ingatlanpiac miatt fedezetként már az ingatlan sem feltétlenül elegendő - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ma a kisvállalkozások 80 százaléka készpénz-problémával küzd. Szerinte a pénzügyi kormányzatnak azon kellene gondolkodnia, melyik az az állami struktúra - megkerülve a kereskedelmi bankokat -, amelyen keresztül közvetlenül tudja eljuttatni a támogatási pénzeket a kis- és középvállalkozói rétegnek. Most ugyanis nem egy válságkezelés alapján működő banki hitelbírálatról van szó, hanem a kereskedelmi bankok nagyon szigorú hitelbírálati rendszere érvényesül - tette hozzá a balatonfüredi vállalkozó, megjegyezve: márpedig a kis- és középvállalkozások nagy többségének vagy inkasszó van a számláján, vagy adó- és köztartozással küzd.

Akinél pedig ez a helyzet, az nem kap az adóhatóságtól "APEH-nullás igazolást", akinek pedig ez nincs, annak a kereskedelmi bankok hitelt nem adnak, de kizárja magát mindenféle állami támogatásból is - mondta a vállalkozó önkormányzati képviselő. Szerinte az adóhivatal tehetne engedményeket, kedvezményeket, például átütemezést, részletfizetést. Ugyanis ez így nem válságkezelés - jegyezte meg. "Kedélyborzoló" a kisvállalkozások számára az is, hogy ma a bíróságoknak a felszámolási eljárás során lényegében nincs mérlegelési joguk; amennyiben egy vállalkozó 15 napon belül nem tesz kifogást a neki benyújtott számla miatt, s ezt az első felszólítás előtt sem teszi meg, akkor a bíróságnak fel kell számolnia a céget - mondta Pálfy Sándor. Rámutatott: amíg egy polgári peres eljárásban egy követelés esetén "kemény illetékeket kell leróni", addig a felszámolási eljárás illetéke - nagyságrendtől függetlenül - körülbelül 50 ezer forint. Ezért ma a vállalkozói körben elterjedt az a gyakorlat, hogy nem fizetési meghagyást bocsátanak ki a vállalkozók az adósukkal szemben, hanem felszámolást kérnek; "ma egymást számolják fel számolatlanul a vállalkozások" - mutatott rá Pálfy Sándor, megjegyezve, hogy a bíróságok pedig már kezdenek "belefulladni ebbe a munkába".

A kis- és középvállalkozások "igen jelentős része abban a passzív helyzetben van, hogy felszámolható", s a partner jóindulatán múlik, hogy elindul-e egy felszámolási eljárás - vélekedett a politikus, vállalkozó. Mint mondta: hiába van akár a kormányzati jó szándék, s áll rendelkezésre pénzforrás, ha nem teremtik meg a hozzájutás gyors "adminisztratív feltételrendszerét", akkor nincs esélye ennek a szektornak átvészelni a válságos helyzetet. Áldozó Tamás, a Veszprém Megyei Közgyűlés polgári frakciójának vezetője, a gazdasági bizottság elnöke elmondta: a megyegyűlés ötmilliárd forinthoz jutott kötvénykibocsátás révén, ennek a felhasználásáról úgy döntöttek, hogy megtérülő, jó profitot hozó beruházásokhoz "találjon utat" a megyén belül. Burány Sándor az MTI-nek kifejtette: teljesen egyetért Pálfy Sándor szándékaival, hiszen a támogatásoknak a kormány szerint is minél gyorsabban és egyszerűbben kell hozzáférhetővé válniuk a vállalkozások számára.

Az ellenzéki képviselő által elmondott helyzetértékelés cáfolatául az MSZP frakcióvezető-helyettese ugyanakkor hangsúlyozta: a kabinet idáig is számos intézkedést hozott a kkv-k forráshoz jutásának támogatására. Az államtitkár kifejtette: a "kétségtelenül rossz helyzetben lévő" vállalatok hitelképtelenségére a 80 százalékos állami hitelgarancia jelenthet orvosságot. Ráadásul az uniós támogatásokat nemcsak a "valóban szigorú hitelnyújtási feltételeket biztosító kereskedelmi bankok" kínálják, hanem "mikrofinanszírozó szervezetek" és a - Veszprémben szintén megtalálható - vállalkozásfejlesztési alapítványok is - emelte ki Burány Sándor.

A szocialista politikus szerint a vállalatfinanszírozási konstrukció "sikerre ítéltségét" bizonyítja, hogy a pályázat kiírása óta eltelt rövid idő alatt már mintegy ezer kkv élt a kormány által kínált lehetőségekkel. Hozzátette: a jelenlegi adatok fényében minden remény megvan arra, hogy a vállalkozások széles tömegei vegyék igénybe az uniós támogatásokat. Burány Sándor megjegyezte: a kkv-knak a vissza nem térítendő támogatások pályázati rendszere is változatlanul rendelkezésükre áll. A kormány korábban bejelentett 1.400 milliárd forintos vállalkozásélénkítő csomagjából mintegy 560 milliárd forintnyi eszköz már jelenleg is elérhető - fűzte hozzá.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek