Adózás: itt is egyedül maradunk
Az utóbbi időben erőre kapott magyar adóreform-törekvések értékelésekor nem szabad szem elől téveszteni a térségi adószisztémák átalakulását, különben megismétlődhet a szlovák adó- és költségvetési változások megkésett felismeréséből eredő jelentős pozícióvesztés – így foglalható össze a BDO Forte szervezésében tegnap lebonyolított balkáni adófórum fő üzenete.
A tanácskozáson kiderült: néhány jövedelemsáv kivételével már valamennyi környező országban kedvezőbb a munkaviszonyból származó jövedelmek adózása, valamint a társasági jövedelemadózás, mint idehaza, még úgy is, ha az egyelőre csak javaslatok formájában létező, az idén és jövőre bevezetendő új adómértékeket vesszük figyelembe. Az adók és az azokból finanszírozott állami kiadások terén tehát jóval jelentősebb módosításokra van szükség – vélekedtek a felszólalók. Különösen fájó pont, hogy még az olyan, progresszív adószisztémát működtető és magas elvonási rátával jellemezhető országok is, mint Ausztria vagy Szlovénia, több bérszínvonalon kedvezőbb nettó jövedelemarányt kínálnak, mint a jelen vagy a közeljövő Magyarországa.
Márpedig, EU-s tagállamokról lévén szó, hazánknak is biztosítania kell a tőke és munkaerő szabad áramlásának lehetőségét, így a közeljövőben jelentősen megnőhet a gazdasági kitelepülés veszélye – vélekedett a BDO Forte ügyvezető igazgatója, Gerendy Zoltán. Lapunk kérdésére rámutatott: a magyar adószisztémán belül a társasági adó önmagában jelenleg is egészen versenyképesnek nevezhető, különösen, ha figyelembe vesszük az adóalap-korrekciós lehetőségeket. Igaz, ezek érvényesítésének számos feltétele van, így a magasabb árbevételű cégek már a könnyítések nagy részétől elesnek. A 10 százalékos csökkentett adókulcs kedvezőnek számít, hasonlóval a térségben csak Horvátország büszkélkedhet, ám az évi 50 millió forintos árbevételi korlát ebben az esetben is túlságosan alacsony. Ha pedig számításba vesszük, hogy az adókulcs hamarosan 19 százalékra emelkedik, az árbevételre rakódó helyi iparűzési adó pedig további mintegy 7-8 százalékot „csíp le” egy-egy vállalat nyereségéből, máris sokkal borúsabb képet kapunk – tette hozzá.
Egy-egy vállalati döntés meghozatalakor olyan részletek is fontosak lehetnek, mint a veszteségelhatárolás kérdése, amelyet Ausztriában és Szlovéniában időkorlát nélkül lehet érvényesíteni. Nyugati szomszédunknál és Szerbiában ugyanakkor lehetőség van úgynevezett csoportos adókonszolidációra is, vagyis a leányvállalatok vesztesége leírható az anyavállalat nyereségéből. KR
