A magyar politikus, akit a The Sunday Times üzleti melléklete idéz, azt mondta: az október 8-i kereskedés utolsó tíz percében valaki nagy tételekben kezdett eladásokba nagyon alacsony áron. - Felötlött bennem, hogy a piacot talán manipulálják ellenünk, mert ez nagyarányú ömlesztés volt - mondta a miniszter. Bajnai Gordon szerint a válsággal az a baj, hogy az embernek a lelke mélyén el kell fogadnia: válság van, nemcsak egy újabb megingás, olyasvalami történik, ami "nagyon súlyos bajt okozhat".
- Ez az érzésem támadt azon az estén ... abban a pillanatban tudtam, hogy nagyon gyorsan kell cselekednünk - idézte a brit lap a magyar gazdasági minisztert.
A cikk szerint Bajnai Gordon a pénzügyminiszterrel együtt azonnal válságtanácskozást szervezett, miniszterek és a jegybankelnök részvételével, és behívták a kormányfőt is. A késő éjszakába nyúló értekezlet eredménye volt a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és a Világbank által finanszírozott 20 milliárd eurós pénzügyi védőháló, írta a The Sunday Times.
Ez elegendő tartalékkal látja el Magyarországot külföldi kötelezettségei teljesítéséhez, még szélsőséges piaci körülmények között is, állapította meg az IMF igazgatótanácsa. Bajnai Gordon szerint az ellenzékből annak idején sokan azt mondták, "hogy a szégyenpadra kerültünk ... ha most megnézzük, ez a pad mára olyan zsúfolttá vált, hogy majdnem letaszítanak róla bennünket".
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója - a budapesti volt vezetője - azt mondta a brit lapnak, hogy "néhányan a valóságosnál rosszabb színben tüntetik fel a helyzetet". A makroadatok nem rosszabbak, mint a világ más részein; a térség teljes kötelezettsége 1600 milliárd euró, és ha ennek 10 százaléka nem teljesítővé válik, az is "mindössze egyetlen amerikai bank leírásának felelne meg", mondta Jaksity, aki szerint a térség nincs a csőd szélén.
