Eközben Ujhelyi István, az MSZP alelnöke a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában azt mondta: "életveszélyes" lenne előre hozott országgyűlési választásokat tartani, ugyanis nagy valószínűséggel az a Fidesz nyerne, amelynek nem ismert a válságkezelő programja. A legnagyobb ellenzéki párt azonban továbbra is úgy véli, hogy csak egy, az új választások nyomán létrejövő kabinet vághat sikerrel bele a válságkezelésbe.
A felvetett esetleges miniszterelnökök közül kedden Surányi György neve szerepelt a legtöbbet, Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke kedd délelőtt találkozott vele az SZDSZ székházában. Sőt Surányi találkozott Orbán Viktorral is - igaz a találkozót követően a Fidesz szóvivője úgy nyilatkozott: a Fidesz nem támogatná a volt jegybankelnök által vezetett kormányt.
Miközben a döntéshozók a lehetséges válságkezelési módokon vitatkoznak, egyre több hír szól a válságjelenségekről. A Menhely Alapítvány adatai azt mutatják, hogy a krízis miatt egyre többen válhatnak Magyarországon hajléktalanná. Az utóbbi időben hetente 30 új rászorulót regisztrálnak az alapítványnál. Albert Fruzsina szociológus azt emelte ki, hogy a gazdasági válság miatt nő a veszélyeztetett csoportok száma. Azaz mintegy másfél millió ember a teljes elszegényedés peremén áll, s otthonának elvesztése fenyegeti.
A gazdasági válság miatti megszorítások aránytalansága miatti tiltakozást április 4-ről 18-ra halasztotta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). A szakszervezeti szövetség az időpontváltozást azzal indokolta, hogy az addig hátralévő időben lehetőség nyílik az új kormányprogram megismerésére, az arról szóló egyeztetésre. Az időpontváltozásról az MSZOSZ keddi elnökségi ülésén határoztak.
Varga Csaba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgatója pedig arra kérte a biztosítók tulajdonosai tanusítsanak önmérsékletet és ne fizessenek osztalékot, mivel ha elhúzódik a válság, szükség lehet pótlólagos tartalékra és tőkére.
Aki viszont még megteheti, és még nem érintette meg a gazdasági válság szele, az vásárol. Ezt támasztja alá, hogy nem változott jelentősen a válság ellenére sem a Duna Plaza vásárlóinak száma az idei év elején. Bár februárban némi visszaesést tapasztaltak az előző év azonos időszakához viszonyítva, márciusban ismét a tavalyi szinten alakul a vásárlási kedv - mondta Dankowsky György, a bevásárlóközpont igazgatója. A Duna Plazát havonta 600-800 ezer ember keresi fel.
A válság miatt kialakult helyzetben az országhatárokon túl sem rózsásabb a helyzet, mint hazánkban. Zágrábban például már a horvát közalkalmazottak fizetésének hat százalékos csökkentéséről tárgyal a kormány a szakszervezetekkel. Ez 240 ezer embert érint a mintegy 4,5 millió lakosú országban.
A francia kormány tagjai és a nagyvállalkozók szövetségének (Medef) elnöke felszólították a világ egyik legnagyobb autóalkatrész-beszállítójának, a francia Valéónak a leköszönő elnök-vezérigazgatóját, hogy mondjon le 3,2 millió eurós végkielégítéséről a gazdasági válság miatt.
Úgy tűnik azonban, ha ketten csinálják ugyanazt, az általában még nem ugyanaz. Az EU Bizottsága ugyanis úgy határozott, hogy három év múlva, 2012-re kell az uniós előírásokban szereplő, GDP-arányos 3 százalék alá szorítania államháztartási deficitjét Franciaországnak és Spanyolországnak. Ugyanerre az unió végrehajtó testülettől Írország és az euróövezeten kívüli Nagy-Britannia kapott 2013-ig kapott. Valamennyi érintett országnak még idén programot kell készítenie a hiány leszorítására.
