BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kizöldül Stockholm 2010-re

Stockholm és Hamburg az első nyertese az EU új, Európa zöld fővárosa programjának. A svéd főváros 2010-re, az észak-németországi metropolis pedig 2011-re nyerte el ezt a címet. Az Európai Bizottság (EB) a környezetbarát városi életet kívánja népszerűsíteni a programmal és a díjjal. Ekként igyekeznek elismerni a 200 ezernél több lakosú városok környezetkímélő fejlesztési erőfeszítéseit, és felhívni a figyelmet arra, hogy miután ötből négy európai városban lakik, minden eddiginél nagyobb szükség van az egészséges és zöld városi környezetre.

A program ötlete Európa leginkább környezettudatos városaitól származik. Ezek képviselői 2006-ban az észt fővárosban közös felhívást fogadtak el az akkori tallinni polgármester javaslatára. Az EB tavaly ősszel meghirdetett első pályázatán, amelyen 35 város indult az Európai Unió 27 tagállamából, Stockholmot és Hamburgot azért választották ki győztesnek, mert a bírálóbizottság szerint a leglátványosabb erőfeszítéseket tették a környezeti problémák megoldása érdekében. Összesen nyolc város – Amszterdam, Bristol, Koppenhága, Freiburg, Hamburg, Münster, Oslo, Stockholm – jutott be a döntőbe az önkormányzatok, városfejlesztők és -tervezők, az ott élők zöldteljesítménye alapján.

A legnagyobb elismerést Stockholm kapta, hiszen Európa első zöld fővárosa lehet 2010-ben. A svéd főváros azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2050-re megszabadulnak minden fosszilis energiahordozótól. Ulla Hamilton alpolgármester az elismerést kommentálva azt hangsúlyozta, hogy eddigi eredményeik elérésében jelentős része volt a Stockholmban működő cégeknek és maguknak a stockholmiaknak. Inger Segelström svéd európai parlamenti (EP) képviselő szerint főleg víztisztító projektjüknek és a városi közlekedési díj bevezetésének köszönhetik a sikert.

Az első pályázaton szintén nyertesnek nyilvánított, a stafétabotot Stockholmtól 2011-től átvevő Hamburgnak az a terve, hogy 2020-ra 40, 2050-re 80 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Németország második legnagyobb városa egyidejűleg nagy hangsúlyt helyez az energiatakarékossági intézkedésekre is. A gazdaságfejlesztésnek és a környezetvédelemnek Hamburgban kéz a kézben kell járnia – közölte Anja Hajduk, Hamburg városfejlesztési és környezetvédelmi szenátora. Azon túl, hogy az Európai Bizottság elismeri eredményeiket, jól járnak a programmal a városok azért is, mert vonzóbbá válnak a tehetséges munkavállalók, a turisták és a befektetők számára is. VG

Programháttér

- Jelenleg negyvennél több város, köztük huszonegy európai uniós főváros támogatja a programot.

- 2010-től kezdve minden évben más város kapja meg az Európa zöld fővárosa címet.

- A versenyben bármely olyan város elindulhat, amelynek legalább 200 ezer lakosa van.

- A pályázóknak eredményeket kell felmutatniuk a lakosság életminőségének javulásában, a környezetre rótt terhek csökkentésében az éghajlatváltozással, közlekedéssel, levegő- és vízminőséggel, hulladékkezeléssel összefüggésben.

- 2010-től kezdve minden évben más város kapja meg az Európa zöld fővárosa címet.

- A versenyben bármely olyan város elindulhat, amelynek legalább 200 ezer lakosa van.

- A pályázóknak eredményeket kell felmutatniuk a lakosság életminőségének javulásában, a környezetre rótt terhek csökkentésében az éghajlatváltozással, közlekedéssel, levegő- és vízminőséggel, hulladékkezeléssel összefüggésben. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.