Nagyobb lesz a mulasztás ára

A jelenleginél mélyebb közgazdasági elemzésnek veti alá a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a leendő fúziókat július elsejétől. Ekkor lép hatályba a módosult versenytörvény. Az új szabályozás szerint drágább lesz az engedélyezési eljárás. Az engedély nélkül létrehozott – de egyébként engedélyköteles – tranzakciók miatt pedig magasabb mulasztási bírságot fizetnek majd a cégek – hívta fel a figyelmet Bodócsi András, a versenytanács tagja.

Elmondta: a módosítás célja egyfelől az uniós gyakorlat átvétele, és ezzel az egyenlő európai elbánás garantálása a fuzionáló cégeknek, másfelől az, hogy az összefonódás versenyhatásait pontosabban lehessen értékelni. Bővül a versenyhatóság mozgástere, ugyanakkor nehezebb is lesz a dolga. Napjainkban a fúzió engedélyezésénél elsősorban azt veszik górcső alá, hogy az összefonódás létrehoz-e versenyt akadályozó gazdasági erőfölényt, és ezáltal a fogyasztói jólétet befolyásoló áremelkedést vagy sem. Azonban nemcsak az okozhat drágulást, ha az adott piac egyik szereplője domináns pozícióba kerül. Előállhat olyan helyzet is, amikor erőfölény ugyan nincs, a verseny mégis gyengül. Ezért az új szabályozás a verseny vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A versenyhatóság azt nézi majd, hogy az összefonódás hátrányosan hat-e a versenyre, azt menynyire fogja vissza. Számottevő csökkenés esetén a fúzió megtiltható. Ugyanakkor továbbra is engedélyezhetők azok az összefonódások, amelyek ugyan erőfölényes helyzetet teremtenek, de azt ellensúlyozza a javuló hatékonyság. A GVH – az esetleges káros hatások kivédésére – változatlanul kötelezettségekhez, feltételekhez kötheti a fúziót.

Drágul majd az engedélyezés, amelynek díja egyébként 2001 óta nem változott. Az egyszerűbb ügyekben a mostani kétmillió forint helyett négyet kell fizetni, míg a bonyolultabb – úgynevezett második fázisú eljárást is megkövetelő – esetekben a tízmilliós eljárási díj tizenhatmillióra nő. Az emelkedésben közrejátszik az is, hogy az alaposabb közgazdasági elemzés nagyobb szerepet kap, és az egyre gyakoribb piackutatás is többe kerül.

A versenyhatóság csak ritkán tilt meg fúziót, az engedélykérés elmulasztását viszont számon kéri és bünteti. A cégek a hanyagságért nagyobb árat fizetnek majd, hiszen a bírság a jelenlegi napi ötvenezer forint helyett kétszázezer lesz. Ez az összeg sem változott nyolc éve, és vélhetően arra ösztönzi az érintetteket, hogy jobban odafigyeljenek a fúzióval járó kötelezettségekre – mondta Bodócsi András.

Jóllehet a szabályozás szigorúbb lesz a korábbinál, az eddigi uniós tapasztalatok alapján a vállalatoknak nemigen kell tartaniuk attól, hogy Magyarországon gyakoribbá válik a tiltó versenyhivatali döntés, mint manapság – vélekedett Fejes Gábor ügyvéd, az Oppenheim Ügyvédi Iroda munkatársa, versenyjogi szakértő. Utalt arra, hogy az unióban már ötödik éve alkalmazzák ezt a módszert, ám eddig mindössze egy osztrák távközlési összefonódásnak nem adott zöld utat az illetékes versenyhatóság.

Az engedélyezési eljárási díj felemelését nagy vita előzte meg, mert az – a nemzetközi gyakorlatra is figyelemmel – eddig sem volt olcsó. Több uniós tagállamban – és például az Európai Bizottság előtti fúziós ügyekben – nem is kell fizetni. Ennek tükrében az emelés bizony jelentős teher a cégeknek, amelyek különösen most, a válság időszakában nagy fúziós kényszernek vannak kitéve, sokuk csak ezúton menekülhet meg a felszámolástól – mondta Fejes Gábor. A mulasztási bírság növelését viszont elfogadhatónak tartja. Szerinte a magasabb összeg jobban visszatarthatja a vállalkozásokat a rosszhiszeműen végrehajtott fúzióktól. KK