Egyre több amerikai hadihajó érkezik a Karib-tenger déli részéhez, mindössze karnyújtásnyira Venezuela partjaitól, miközben fokozódik a feszültség az Egyesült Államok és Nicolas Maduro rendszere között.
Bár Stephen Miller a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese pénteken arról beszélt a Reuters beszámolója szerint, hogy az erődemonstráció célja a drogkartellek elleni fellépés, ennek némiképp ellentmond a térségbe vezényelt flotta mérete és az abban részt vevő hajók tűzereje is. A kábítószercsempész gyors, ám relatíve kis hajók elleni fellépés ugyanis elméletileg nem igényelne három cirkálórakétákkal felszerelt rombolót vagy egy ugyancsak irányított rakétákkal felszerelt cirkálót, miközben a flottában kétéltű partraszállóhajó és egy atommeghajtású tengeralattjáró is helyet kapott.
Mindez spekulációk sorozatát indította el a Financial Times beszámolója szerint, hiszen a térségbe vezényelt flottán 2 ezer tengerészgyalogos is helyett kapott. Donald Trump amerikai elnök ugyan már a megválasztása előtt is célként jelölte meg a drogkartellek elleni harcot, a nyolc hadihajóból álló kontingens némiképp túlzónak tűnik a feladathoz képest.
Ráadásul a Fehér Ház Madurót is a Cartel de los Soles kábítószer-kereskedő szervezet fejeként írta le és a múlt héten Karoline Leavitt fehér házi szóvivő is csak annyit felelt kérdésre válaszolva, hogy az elnök készen áll az Egyesült Államok teljes hatalmát felhasználni a drogok áradatának megtörésére és arról is beszélt, hogy Maduro nem legitim elnök, hanem egy drogkartell szökésben lévő vezére. A tavaly nyári elnökválasztás után az Egyesült Államok az ellenzéki Edmundo Gonzalez győzelmét ismerte el Venezuelában, ám az országban Maduro megőrizte uralmát, miután a hadsereg mellé állt.
Maduro ellen az Egyesült Államokban 2020-ban vádat is emeltek narkoterrorizmus vádjával, és a venezuelai elnök letartóztatásához vezető információért előbb még 2020-ban 15 millió dollárt ígértek, majd ezt idén 25, a múlt hónapban pedig már 50 millió dollárra emelték.
Ugyanakkor a Trump-adminisztráció az agresszív retorika ellenére túszok kiszabadítása érdekében alkut is kötött Maduróval és előbb visszavonta a Chevron Biden-kormányzat alatt kapott, venezuelai olaj termelésére és exportjára vonatkozó engedélyét, majd újra megadta azt. Bár korábban az Egyesült Államok már távolított el drogkereskedelemmel vádolt latin-amerikai vezetőt, amikor 1989-ben inváziót indított Panama ellen és letartóztatta Manuel Noriega tábornokot. Ugyanakkor
a mostani erődemonstráció, bár kétségkívül jelentős, szakértők szerint messze nem elegendő egy rendszerváltás kikényszerítésére.
Maduro mindenesetre nem kíván semmit a véletlenre bízni és készültségbe helyezett több katonai egységet, látogatást tett a mögötte álló milíciáknál és felszólította az ország népét, hogy készüljön fel az imperialista agresszióra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.