Újabb fenyegetés les a világra, rajzanak az amerikai hadihajók egy ország partjainál
Egyre több amerikai hadihajó érkezik a Karib-tenger déli részéhez, mindössze karnyújtásnyira Venezuela partjaitól, miközben fokozódik a feszültség az Egyesült Államok és Nicolas Maduro rendszere között.
Bár Stephen Miller a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese pénteken arról beszélt a Reuters beszámolója szerint, hogy az erődemonstráció célja a drogkartellek elleni fellépés, ennek némiképp ellentmond a térségbe vezényelt flotta mérete és az abban részt vevő hajók tűzereje is. A kábítószercsempész gyors, ám relatíve kis hajók elleni fellépés ugyanis elméletileg nem igényelne három cirkálórakétákkal felszerelt rombolót vagy egy ugyancsak irányított rakétákkal felszerelt cirkálót, miközben a flottában kétéltű partraszállóhajó és egy atommeghajtású tengeralattjáró is helyet kapott.
Miért gyűltek össze az amerikai hadihajók Venezuela partjainál?
Mindez spekulációk sorozatát indította el a Financial Times beszámolója szerint, hiszen a térségbe vezényelt flottán 2 ezer tengerészgyalogos is helyett kapott. Donald Trump amerikai elnök ugyan már a megválasztása előtt is célként jelölte meg a drogkartellek elleni harcot, a nyolc hadihajóból álló kontingens némiképp túlzónak tűnik a feladathoz képest.
Ráadásul a Fehér Ház Madurót is a Cartel de los Soles kábítószer-kereskedő szervezet fejeként írta le és a múlt héten Karoline Leavitt fehér házi szóvivő is csak annyit felelt kérdésre válaszolva, hogy az elnök készen áll az Egyesült Államok teljes hatalmát felhasználni a drogok áradatának megtörésére és arról is beszélt, hogy Maduro nem legitim elnök, hanem egy drogkartell szökésben lévő vezére. A tavaly nyári elnökválasztás után az Egyesült Államok az ellenzéki Edmundo Gonzalez győzelmét ismerte el Venezuelában, ám az országban Maduro megőrizte uralmát, miután a hadsereg mellé állt.
Maduro fejére 50 millió dolláros vérdíjat tűzött ki az USA
Maduro ellen az Egyesült Államokban 2020-ban vádat is emeltek narkoterrorizmus vádjával, és a venezuelai elnök letartóztatásához vezető információért előbb még 2020-ban 15 millió dollárt ígértek, majd ezt idén 25, a múlt hónapban pedig már 50 millió dollárra emelték.
Ugyanakkor a Trump-adminisztráció az agresszív retorika ellenére túszok kiszabadítása érdekében alkut is kötött Maduróval és előbb visszavonta a Chevron Biden-kormányzat alatt kapott, venezuelai olaj termelésére és exportjára vonatkozó engedélyét, majd újra megadta azt. Bár korábban az Egyesült Államok már távolított el drogkereskedelemmel vádolt latin-amerikai vezetőt, amikor 1989-ben inváziót indított Panama ellen és letartóztatta Manuel Noriega tábornokot. Ugyanakkor
a mostani erődemonstráció, bár kétségkívül jelentős, szakértők szerint messze nem elegendő egy rendszerváltás kikényszerítésére.
Maduro mindenesetre nem kíván semmit a véletlenre bízni és készültségbe helyezett több katonai egységet, látogatást tett a mögötte álló milíciáknál és felszólította az ország népét, hogy készüljön fel az imperialista agresszióra.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
