Oszkó Péter kijelentette: tűzoltásnak tekinti a pénzügyminiszteri poszt elvállalását, nem úgy mint akkor, amikor úgy nyilatkozott: az előrehozott választás a legjobb megoldás és nem valószínű, hogy vállalná a tisztséget. "Én ha azt látom, hogy ég a ház, de közben megtudok győződni arról, hogy valószínűleg ki fogok tudni jönni onnan, akkor én bemegyek az égő házba. Ilyen típus vagyok" – jelentette ki az Indexnek nyilatkozva.
A Bajnai-kormány pénzügyminisztere elmondta: az adórendszert illetően szinte azonosak az elképzelései Matolcsy Györggyel. Ehhez tartozik a kisadók megszüntetése, a helyi iparűzési adók kivezetése. Oszkó Péter úgy vélte, amit mi elkezdenek, azt bármilyen más kormány szívesen folytatja majd, mivel lépéseiket a gazdasági szükségszerűség diktálja.
A pénzügyminiszter az MTI Eco-nak elmondta: be lehet vezetni az értékövezeti ingatlanadót, ha megteremtik annak a lehetőségét, hogy az adózó vitathassa és be is bizonyíthassa, ha szerinte az ingatlanának más az értéke, mint amelyet megállapítottak.
A konkrét intézkedések tekintetében Oszkó Péter elmondta: olyan technikák beillesztéséről van szó, amelyek sok nyugati, sőt régiós ország adórendszerében régóta léteznek. Mint mondta, az offshore megoldás, azaz a jövedelem egy külföldi cégben való kimutatása azért egyszerű és legális technikai Magyarországon, mert a magyar adórendszer úgy gondolkodik, hogy amit valaki magánszemélyként keres Magyarországon azt le kell adóznia, de amit bevisz egy társaságba, az már nem az ő jövedelme, tehát nem kell adóznia utána.
Ez nagyon sok országban nem így van. Nagyon sok ország azt mondja, hogy ha nekem van egy társaságom egy másik országban, ami ott adót nem fizet, annak jövedelmét bele kell foglalniom az adóbevallásba. Ezt a kiskaput be lehet, és be is fogják "nagyon hamar zárni itthon is".
A pénzügyminiszter az elmélyülő recesszióval (a korábbi 3-3,5 százalékos visszaesés helyett most már 5,5-6 százalékos GDP_csökkenéssel számol a piac) magyarázta, hogy a kiadáscsökkentést nem lehet adócsökkentésre felhasználni. 2010-re további forrásokat keresnek az adócsökkentésre.
"Lakossági tehernöveléssel ez már nem kezelhető, abból az idei lépéssel kihozzuk a maximumot, többet szorítani nem lehet. Forrásokat ott kell majd keresni, ahol Magyarország hozzánk hasonló fejlettségű államokhoz – Csehország, Lengyelország, Szlovákia – képest sokat költ. A szociális területen és az állami működési funkcióknál a most meghirdetett program tekintélyes összeget takarít meg.
Még egy terület van azonban, ahol túlköltés van: az állam a hozzánk mérhető országokhoz képest túl sokat költ gazdasági célra. Itt még lehetne tartós megtakarítást elérni. A 2010-es koncepció még formálódik. És mindezek eredményeként az adórendszer átalakítása egy háromeves átfutási időben nagyjából meg is történhet, ahogy azt egyébként a Reformszövetség programjában is terveztük, és a szigorú kiadáscsökkentési program eredményeként akár az eredeti elképzelések is megvalósíthatóak lesznek" - fejtette ki a lapnak Oszkó.
Idén nullszaldós adóátrendezést, míg jövőre már alacsonyabb adóelvonási szintet terveznek. A javaslatok elfogadásához minden bizonnyal egy-két héttel meg kell hosszabbítani a parlamenti ülésszakot, így júniusra lehet törvény a jövő évi adóelképzelésekből.
A korábban az eva és az iparűzési ellen érvelő pénzügyminiszter most úgy vélekedett, hogy reális menetrendet kell tartani. "Az evát a jelenlegi adóterhelés mellett nem lehet megszüntetni, ahhoz előbb rendesen át kell szabni az adórendszert, és a munkabért sújtó terhelést közel kell vinni az evásokat érintő elvonáshoz, hogy legyen értelme az evát kivezetni a rendszerből. Az ekhó esetében hamarabb is elérhető ugyanez a helyzet. Az ipánál is készülünk legalábbis egyszerűsítésre, de erről még korai lenne részleteket mondani" - nyilatkozta Oszkó.
A családi pótlékkal kapcsolatban elmondta: azt nem az adórendszeren belül kell kezelni. "A gázártámogatáshoz hasonló megoldásban gondolkodunk, vagyis olyan rendszerben, amely a családban élő gyerekek számát és az egy főre eső jövedelmet is figyelembe veszi. A részletekkel heteken belül előállunk" - tette hozzá.
A szuperbruttósítás (a bruttó keresetek 2010-től megegyeznének a ma a munkáltatókat terhelő teljes bérköltség összegével) bevezetését azzal indokolta, hogy ezzel a számítási módszerrel lehetőség nyílik egyszerűsítésre, egy-két járulékot meg lehet szüntetni; másrészt a munkavállaló az új rendszerben könnyebben átlátja majd, hogy bére után mennyi az összes, őt és munkahelyét sújtó elvonás, és mennyi marad ezek után neki nettó bérben.
Lapunk számítása szerint a szuperbruttósítás révén az adóalap több mint negyedével megemelkedik. Vagyis ahhoz, hogy az adó- és járulékterhelés ne nőjön, szükség van a közteherkulcsok lefaragására is. Maga a kormány is erre készül, azonban a személyijövedelemadó-kulcsok 1 és 3 százalékpont közötti mérséklése még nem ellensúlyozza az új számítási módszer hatását.
További részletek a szuperbruttósítás hatásairól a holnapi Világgazdaságban
Az adómentes juttatásokról szólva Oszkó Péter leszögezte: tévedés azt gondolni, hogy ezeket a juttatásokat főként az alacsonyabb jövedelműek kapják. Mint mondta, sokkal inkább a nagyvállalatokra jellemző ez a juttatás, ahol amúgy is nagyobbak a fizetések, mint a kkv-knál.
"A szigorítás mellett szól, hogy a mai helyzetben a foglalkoztatás bővítése áll mindenek felett. Ahhoz, hogy új munkahelyek jöjjenek létre a válság enyülésével, ahhoz az ezt szolgáló intézkedésekhez kell forrásokat találnunk. És inkább teremtünk forrást a béren kívüli juttatások valamekkora körére kiterjedő szigorítással, mintsem hogy a juttatások mai rendszere továbbéljen, a ma munkában levők új ajándékutalványokat vihessenek haza, de közben ne is jöjjenek létre új munkahelyek. Minden forintot arra akarok felhasználni, hogy a foglalkoztatottak száma növekedjék.
Tagadhatatlan az is, hogy a béren kívül adómentes juttatások halmaza nem homogén, van néhány juttatás, amelyre egy egész iparág ráépült, és megszüntetése nagyon sok munkahely megszűnését vonná maga után. Egyenként végig kell nézni a juttatásokat, és azt, hogy azokat mire lehet felhasználni. Az üdülési csekk például a belföldi turizmus forgalmának jelentős részéért felelős, de nem ésszerű, hogy tankolásnál is fel lehessen használni" - hozzott egy példát az interjú végén a pénzügyminiszter.
