A német konzervatív napilap szerdai számában megjelent interjúban a miniszter mindenekelőtt a kiadási oldalon elmaradt reformokkal indokolta azt, hogy Magyarországot a térségben különösen erősen sújtja a válság.
Úgy vélte, hogy ezeket már évekkel korábban végre kellett volna hajtani. Az elmaradt reformok között említette a regionális összehasonlításban lényegesen magasabb szociális kiadások megkurtítását. Ez okozza azt, hogy a magyar gazdaság kevésbé versenyképes, s a válság erősebben érinti, mint más országokat - tette hozzá.
Oszkó Péter utalt arra is, hogy Magyarország rendkívül erősen függ az eurótérség konjunktúrájának alakulásától. Ha az említett térségben mélyül a az Magyarországon is lecsapódik - jelentette ki. A magyar pénzügyminiszter nem értett egyet azokkal az aggodalmakkal, amelyek szerint az ország továbbra is a fizetésképtelenség szélén állna. Úgy vélte, hogy ez a forgatókönyv nem felel meg a realitásnak. Oszkó Péter szerint a jelenlegi pénzügyi helyzet alátámasztja ezt.
Több más országtól eltérően a költségvetési deficit Magyarországon a bruttó nemzeti termék 3 százalékát teszi ki - jelentette ki a miniszter, hozzátéve: "Azon vagyunk, hogy ezt a hiányt a válság ellenére csökkentsük. Ezáltal egy olyan időpontban konszolidálunk, amikor más országok adósságaikat részben jelentősen növelik."
Azzal kapcsolatban, hogy a külföldi valutában felvett lakossági hitelek az összhitelek kétharmadát teszik ki, s mindez a magyar problémák egyik fő okát jelenti, a pénzügyminiszter úgy vélekedett: a lakosság tanult a leckéből.
Az emberek megértették, hogy az euróban és svájci frankban jelentősen alacsonyabb kamat mellett jutnak hitelhez, de magas árfolyamkockázattal kell szembenézniük. Ezen a téren nincs semmi fajta korlátozó szabályozás - fűzte hozzá a miniszter, utalva ugyanakkor arra, hogy a bankok megváltoztatták erre vonatkozó gyakorlati tevékenységüket.
Oszkó Péter annak a reménynek adott hangot, hogy Magyarország a lehető leggyorsabban az euróklub tagja lehet. "Ehhez azonban mindenekelőtt teljesítenünk kell a maastrichti kritériumokat" - fűzte hozzá. Elutasította ugyanakkor, hogy ezzel kapcsolatban menetrendet vázoljon fel. "Olyan időben, mint a mostani, nem kívánok semmi fajta pontos időtervet rögzíteni" - hangoztatta a miniszter, utalva arra: nagy a veszélye ugyanis annak, hogy a tervet nem sikerül betartani.
"Jobb azt mondani, hogy minden tőlünk telhetőt elkövetünk, s ezáltal jelezzük a piacoknak, hogy a megfelelő úton járunk" - hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter. A Frankfurter Allgemenie Zeitung által az új magyar "úgynevezett szakértői kabinet" szakembereinek egyikeként említett Oszkó Péter az új posztjával kapcsolatos kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években gyakran foglalkozott a gazdaság fokozott versenyképességét és az állami költségvetés szanálását célzó reformjavaslatokkal.
"Amikor meghívást kaptam a kormányba, számomra a közreműködés kötelességet jelentett. Válság idején ezt nem lehet elutasítani" - jelentette ki a pénzügyminiszter, aki ugyanakkor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy hosszú távon is miniszter kíván maradni. "Egyértelműen amellett tettem hitet, hogy válságmenedzserként tevékenykedjek, s útnak indítsam a reformokat" - fogalmazott Oszkó Péter.
Mai számunkban Kultúraváltás címmel cikket írt a pénzügyminiszter. Írásában a válságkezelés mikéntjét illetően, amellett érvel, hogy az állami beavatkozás csak életképes rendszerek, termelési és fogyasztási viszonyok érdekében történhet - még akkor is, ha nagy a nyomás a létező, megszokott struktúrák fenntartására. Oszkó Péter szerint a válságkezelés elsősorban nem pénzügyi feladat, hnaem sokkal inkább " a kikerülhetetlen értékválasztás megértetése és meggyőző közvetítése".
