Újabb esély Macedóniának

Javultak Macedónia nyugati integrációs esélyei az elnökválasztás vasárnap tartott második, a kormánypárti Gjorge Ivanov győzelmével végződött fordulója nyomán. A voksolás a két héttel korábban rendezett első fordulóhoz hasonlóan nagyobb incidensek nélkül zajlott le, ez azért fontos eredmény, mert európai uniós és más külföldi diplomaták előre óvtak a tavalyi parlamenti választások kapcsán kirobbant – halálos áldozatot is követelt – összetűzések megismétlődésétől.

A legdélebbi jugoszláv utódállam európai uniós csatlakozásáig persze még így is hosszú időnek kell eltelnie. A tagjelölti státus négy évvel ezelőtti megadása óta nem sok érdemi változás történt, sőt a Görögországgal tizennyolc éve folyó névvita miatt Macedónia – nyugati részről már „lezsírozott” – NATO-csatlakozása is meghiúsult tavaly áprilisban. Az új államfő megválasztása e téren ad némi esélyt az előrelépésre: a jobbközép pártállású Ivanov hangsúlyozza, első dolga lesz a névvita lezárása.

Megfigyelők szerint egyébként mindkét félnek része volt abban, hogy mindeddig nem sikerült rendezni a névvitát. A görögök északi szomszédjuk önállósodása óta sérelmezik a szerintük „irredenta” Macedónia országnév használatát, ugyanakkor a Matthew Nimetz ENSZ-közvetítő által javasolt kompromiszszumos megoldások legutóbb a skopjei vezetés keménykedésén buktak meg. Nikola Gruevski miniszterelnök azzal öntött olajat a tűzre, hogy a Görögországban élő macedón kisebbség jogainak bővítését követelte Athéntól. A kompromisszumkészebbnek mutatkozó Ivanov államfővé választása azért hozhat elmozdulást az ügyben, mert – bár Macedóniában sem az elnök, hanem a kormány kezében van a gyeplő – éppen a külpolitikában meghatározó befolyása van a köztársasági elnöknek.

Macedónia integrációjának felgyorsulása természetesen a már jelen lévő vagy megtelepülést fontolgató külföldi beruházók szempontjából is kulcsfontosságú lenne. A magyar–macedón gazdasági kapcsolatok az elmúlt években töretlenül fejlődtek, igaz, az együttműködés alapvetően árucsere-forgalomra korlátozódik. Exportunk dinamikusan bővül, bár a szintje még mindig alacsony.

Magyarország még mindig a 3. legnagyobb külföldi befektető Macedóniában, köszönhetően a Matáv (ma Magyar Telecom) privatizációs befektetésének. Ugyanakkor olyan nagyvállalatok, mint a Mol, az OTP, a Hunguest és a Wizz Air is részt vettek már olyan rendezvényeken, amelyek macedóniai befektetési lehetőségekkel foglalkoztak.

A nagy cégek mellett egyre aktívabbak a térségben a kis- és középvállalkozások is. Az ITD Hungary honlapjáról egyebek mellett kiderül, hogy a csongrádi Kör-Ker Iroda Kft. környezetkímélő bioenergiát előállító üzemek létesítéséről írt alá megállapodást macedón partnerekkel, míg a Fornetti sütőipari vállalat több üzletet nyitott Skopjéban.

Macedóniában jelenleg az infrastruktúra fejlesztésére mutatkozik a legnagyobb igény, a legégetőbb beruházások az egészségügy, a felszíni és csapadékvíz elvezetése, illetve a szennyvíztisztító rendszer fejlesztésében adódnak. A magyar vállalatok ezeken a területeken mozgolódhatnak a legnagyobb eséllyel. NVZs–TG

Lakosság: 2,2 millió fő

Összetétele: 64,2 százalék macedón, 25,2 százalék albán, a többi török, szerb és roma

Főváros: Skopje

GDP/fő (2008): 4683 dollár

Munkanélküliségi ráta (2008): 35,2 százalék

Legfontosabb gazdasági ágak: acél- és vegyipar, vas- és színesfémbányászat, állattenyésztés, dohánytermesztés

Lakosság: 2,2 millió fő

Összetétele: 64,2 százalék macedón, 25,2 százalék albán, a többi török, szerb és roma

Főváros: Skopje

GDP/fő (2008): 4683 dollár

Munkanélküliségi ráta (2008): 35,2 százalék

Legfontosabb gazdasági ágak: acél- és vegyipar, vas- és színesfémbányászat, állattenyésztés, dohánytermesztés-->