Párizsban a gazdasági minisztérium készített jelentést az éghajlatváltozásnak a vendégforgalomra gyakorolt hatásáról, az előrejelzésükben a légköri hőmérséklet 3-4 Celsius foknyi – 2100-ig tartó – emelkedéséből indultak ki. A félt klimatikus változások nyomán nyaranta vízhiány fenyegetne, és elveszne a homokfövenyes tengerpart nagy része, télen pedig használhatatlanná válnának az alpesi sportterepek.
A változás egyaránt erodálná a napfényes tengerpartok, az üde-zöld tájak, a síterepek és a művészi kincsekben gazdag városok vonzerejét. Franciaországot a legutóbbi évben mintegy 82 millió turista kereste fel, ami a látogatók számát tekintve a világelsőnek számít. Mint a Reuters összeállításából kiderül, az idegenforgalomból elért jövedelem tekintetében azonban az Egyesült Államok van az élén, utána Spanyolország következik.
A veszélyeztetett helyszínek közül a tengerparton már most is fenyeget az erózió, amelynek hatását az érintett szakaszok egyötödénél mutatták ki. Az esetleges felmelegedés nyomán a hegyi síterepek 1200 méteres magasság alatt használhatatlanná válnának, ami azt jelentené, hogy Haute-Savoie 35 kiemelt állomásának felét be kellene zárni.
A városi turizmust az vetné vissza, hogy a nyári főidényben vízhiánnyal kellene számolni. Ez olyan dilemma elé állítaná Franciaországot, hogy a szűkös vízkészletekből a golfpályákat vagy a kukoricaföldeket kell-e öntözni. A változást a tengerentúli területek is megsínylenék, mert Új-Kaledóniában, illetve Polinéziában a korall-telepek pusztulnának el, ami jelenleg ott fő idegenforgalmi attrakciónak számít.
