Mérlegen a gazdaságpolitika

Egy három-négy éves válság elején vagyunk – mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a GKI tegnapi konferenciáján. Magyarország sérülékenységét egyik oldalról az állami túlköltekezés okozta, ám ennek aránya csak egyharmados. A fennmaradó részért a lakosság felelős, és ráadásul nagy részben devizában vett fel kölcsönöket. A gazdaságpolitika tudta volna mérsékelni a kockázati felárat, ez esetben az alapkamat is alacsonyabb lehetett volna, és nem lett volna ilyen nagy a devizahitel költségelőnye a felvevők számára – vélekedett a szakember. Jelenleg már csak egyet tehet a kormány: vissza kell szereznie a bizalmat, mert nincsenek további tartalékai. A finanszírozás fenntartásával ugyanakkor el kell kerülni, hogy 30 százalékos csődrátával szembesüljön a hazai kis- és középvállalati szektor.

Jelenleg is folyik a vita az Európai Központi Bankkal, hogy az MNB állampapír-piaci beavatkozásai megsértették-e a nemzetközi szabályokat – közölte a jegybankár. A kamatpolitikát érintő kérdésekre leszögezte: egy kamatvágással csak a valutaválságot tudna elérni az MNB.

Oszkó Péter pénzügyminiszter a rendezvényen leszögezte: még az idei hiányszámokról is tárgyalások folynak, de mindenképpen a régió legalacsonyabb rátája lesz az idén nálunk. Ez azért fontos Oszkó szerint, hogy Magyarország időt nyerjen a szerkezeti átalakítások végrehajtásához. Nemcsak a gyors válságkezelést szolgáló, hanem hosszabb távú intézkedések is születtek az utóbbi időben – mutatott rá a pénzügyminiszter, aki példaként említette a nyugdíjakkal kapcsolatos szigorításokat. A tervek szerint minden kereseti szint mellett mérsékelné az adóéket a kormány, de leginkább az átlagbér környékén csökken a teher, a mostani 54 százalékról 45,7-re. Mindezek alapján kedvezőbben alakulhat a foglalkoztatás már az idén és jövőre is.

A globális szintű pénzügyi szabályozás kialakítását illetően pesszimista véleményt fogalmazott meg Bokros Lajos, a CEU professzora. Arra azonban van esély, hogy a több európai tagállamban jelen lévő bankok felett egységes szabályozás jöjjön létre – vélekedett az egykori pénzügyminiszter. A korábbi felelőtlen gazdaságpolitika árát most két-háromszorosan fizetjük meg – fűzte hozzá Bokros.

Bár Felcsuti Péter, a bankszövetség elnöke elismerte, hogy a pénzügyi szektor nyereségessége kiemelkedő volt az utóbbi években, vitatta azt a nézetet, hogy a bankárok okozták itthon a magas devizahitelezési arány kialakulását. Hozzátette: a külföldi tulajdonosok összességében pozitív szerepet játszottak a magyar és a kelet-európai bankrendszerek stabilizálásában. A hitelintézetek a kockázatelemzésben nem a múltra, hanem a jövőre támaszkodnak, tehát elsősorban a makrogazdaság és az adott ágazat jövőjét vizsgálják – indokolta a bankok óvatos hitelpolitikáját Felcsuti, aki szerint az egész magyar vállalati szektort leértékelte a pénzügyi rendszer.

A munkaerőhiány komoly gondot okozhat a válság után – ütött meg optimistább hangot Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Jelenleg ugyan nincs akut munkaerőhiány, de gondoskodni kell a megfelelő szakembergárda rendelkezésre állásáról, amelyik három-négy év múlva ott áll a munkaerőpiacon a megfelelő tudással felvértezve.

Eddig egy spirálisan lefelé tartó válságfolyamat mutatkozik a globális gazdaságban – mondta Vértes András, a GKI elnöke. Az egész folyamat tele van pánikkeltő elemekkel, gyakran sokkal kisebb súllyal esik latba egy gazdaság vagy egy vállalat valós teljesítménye, mint az ezzel kapcsolatos vélekedések. A válság nyomán átalakul az EU, és ez kihatással lesz Magyarországra: gyökeres változásra lesz szükség több területen is. A kutató szerint az ellenzék nem „tarthatja illegalitásban” a saját gazdaságpolitikáját. BD