Látszik némi reménysugár
Az idén az első negyedévben még a hitelezési tevékenység romlásáról számoltak be a bankok, ám a következő két negyedévben már némi javulásra számítanak. Mindez a Magyar Nemzeti Bank által a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálata céljából végzett felmérésből derül ki. A hat éve végzett felmérés keretében az idei évtől már negyedévente kérdezik meg a bankokat.
HÁZTARTÁSI HITELEZÉS. 2009 első negyedévében szinte egyöntetűen a háztartási hitelportfólió romlásáról számoltak be a bankok mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek esetében, és döntő többségük további romlásra számít a következő fél évben is. A 2008 második fél évére jellemző kiugró szigorítások után ugyanakkor az idei első negyedévben már csak mintegy 20 százalékot tett ki a nettó szigorítók aránya a lakás-, illetve a fogyasztási hitelek esetén. A bankok előrejelzései alapján mindkét szegmensben a szigorító tendenciák további lassulása várható. Ezt lehetővé teszi a likviditási helyzet bankok által is érzékelt javulása. Ám továbbra is a hitelezési feltételek szigorodásához járult hozzá a bankok kockázatkerülő magatartása, a lakáspiaci folyamatok érzékelt romlása, a kedvezőtlenebbé váló gazdasági kilátások és ebből adódóan az ügyfelek hitelképességének várható romlása.
A kihelyezni kívánt hitelmennyiség mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek esetében hasonló mértékben esett vissza, mint 2008 második fél évében. Jelentős javulást várnak ugyanakkor az elkövetkező fél évre: elsősorban a lakáshitel-kínálatuk növekedését prognosztizálják a bankok, a kihelyezni kívánt fogyasztási hitelek állománya várhatóan nem változik jelentősen. A hitelkereslet további, a korábbinál erőteljesebb csökkenését tapasztalták a bankok elsősorban a fogyasztási hitelek, valamint a deviza-lakáshitelek esetén, miközben a forintlakáshitelek iránti kereslet kismértékben nőtt. Jelentős növekedés várható a hitelkeresletben is a következő fél évben: a legszembetűnőbb a lakáshitelek, azon belül is a deviza-
lakáshitelek iránti kereslet várt érzékelhető növekedése, s a fogyasztási hitelek iránti kereslet csökkenése is várhatóan megáll.
A kihelyezni kívánt mennyiség és a hitelkereslet csökkenése elsősorban a szabad felhasználású jelzálog- és a gépjárműhiteleket, a feltételek szigorítása pedig a megújuló hiteltermékek (hitelkártyák és folyószámlahitelek) kategóriáját és a gépjárműhiteleket érintette az első negyedévben. A megújuló hiteltermékekre vonatkozóan a bankok nagy része jelezte a hitelezési feltételek várható további szigorítását.
VÁLLALATI HITELEZÉS. A vállalati hitelezésben az intézmények jelentős része a kihelyezni kívánt hitelmennyiség csökkenését jelezte. Ez a tendencia az üzleti célú ingatlanhitelezésben jelentkezett a leghatározottabban, a kis- és mikrovállalati hitelezésben azonban nem. A következő féléves időszakra vonatkozóan már a vállalati finanszírozásban a bankok a hitelezési állomány fenntartását, illetve enyhe növelését jelezték előre, a hitelezési hajlandóság növelését a kis- és mikrovállalati szegmensben a válaszadók közel 50 százaléka prognosztizálja az előző negyedév végéhez képest. A kihelyezni kívánt hitelmennyiség visszafogásával párhuzamosan a hitelezési standardok és feltételek korábbi három felmérésben jelzett szigorítása tovább folytatódott. Az ár-, illetve nem árjellegű feltételek szigorodtak. A hitelezéshez kapcsolódó díjak, kockázati prémiumok emelkedtek, a forrásköltség feletti felárakat is igyekeztek növelni a bankok. A következő féléves időszakban a bankok többsége a hitelezési feltételek várható további, ám az eddiginél enyhébb szigorításáról számolt be.
A szigorításhoz főként a likviditási helyzet, a gazdasági kilátások, egyes iparágakra jellemző specifikus problémák és a kockázati tolerancia megváltozása járult hozzá. A következő fél évben is várhatóan nagyrészt e tényezők járulnak hozzá a feltételek szigorításához, ugyanakkor a likviditási helyzet javulását a vállalati hitelezési vezetők is érzékelik, ezért a korábbiakhoz képest már jóval kevesebben említik a következő féléves várható szigorítások okaként. A bankok válaszai alapján az látszik, hogy a vállalati hitelek iránti kereslet az elmúlt negyedévben a megelőző időszakhoz képest némileg nőtt, de nem egyenletesen: a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet emelkedett, a hosszú lejáratúaké azonban tovább csökkent. Hitelezési kereslet elsősorban a kis- és mikrovállalati szegmensben jelentkezik – állapítja meg az MNB felmérése, amely szerint a következő féléves időszakban a bankok többsége a kereslet növekedését várja. Ugyanakkor továbbra is a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet lesz erősebb a beruházások viszszaesése miatt. A pénzügyi piacok turbulenciáinak csökkenésével párhuzamosan a vállalatok devizahitel-keresletének növekedéséről számoltak be a bankok, ugyanakkor 2009 második-harmadik negyedévére a devizahitelek iránti kereslet közel szinten maradását, míg a forintalapúak iránti kereslet növekedését várják. Az előző negyedévre vonatkozóan portfólióromlásról számoltak be a válaszadók, s ezt várják a következő fél évre is. Továbbra is elsősorban a feldolgozóiparban, az építőiparban, a pénzügyi tevékenységben, illetve az ingatlanügyekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozó szektorban várható a portfólió további romlása.
Az elmúlt két felméréshez hasonlóan az üzleti célú ingatlanhitelezésben a bankok 86 százaléka a kihelyezni kívánt hitelmennyiség visszafogásáról számolt be, ez párosult a hitelezési feltételek és standardok további szigorításával. A visszafogás és szigorítás a leghatározottabban a lakás- és irodaprojekteknél jelentkezett. A válaszadók az üzleti célú ingatlanhitelek portfóliójának romlását jelezték 2009 első negyedévére, a következő féléves időszakban viszont a portfólió minőségének további romlását már kevesebben várják, piaci részesedés alapján a válaszadók 30 százaléka.
ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁS. Az előző negyedévre a kereslet stagnálásáról, illetve enyhe növekedéséről számoltak be a bankok. Az előző felmérés eredményeihez hasonlóan a bankok által kihelyezni kívánt hitelmennyiség tovább csökkent, és a következő fél évben is ezt várják a szereplők. Az e szegmensben meghatározó bankok az MNB felmérése alapján 2009 első negyedévében tovább szigorították hitelezési standardjaikat és feltételeiket, és az elkövetkező féléves időszakra is ez a várakozásuk. Ez az ár- és nem árjellegű feltételek szigorításában is tükröződött. A kereslet érzékelt növekedése mögött azonban – hasonlóan a vállalati szegmenshez – nem a beruházási kedv növekedése, hanem a folyó kiadásszükséglet járult hozzá. Az elmúlt negyedévihez hasonló tendenciát várnak a keresletet illetően a következő féléves időszakra. Egyúttal a bankok többsége az önkormányzati portfólió romlását prognosztizálja a második és harmadik negyedévre is.
