Mint a Financial Times Deutschland arról beszámol, a legnagyobb kísértés azoknál a vállalati részlegeknél és beosztásokban jelentkezik, ahol a bonusz az alapvető bevételi mutatók teljesítésétől függ. A – teljesen gyakorlatilag visszaszoríthatatlan – jelenség ellen a vállalatok sok helyen a megvesztegetés csábításának kitett dolgozók diszkrét ellenőrzésével, sőt megfigyeltetésével próbálnak védekezni.
Ez önmagában szintén szabálytalan, tettenérés esetén ráadásul erősen rombolja az elkövető cég hírnevét. A jelenséget elemezve az Ernst & Young tanácsadó cég rámutat, hogy a megvesztegetésben aktív szerepet játszó fél – azaz többnyire az eladó – óriási kockázatokat vállal, ha valamelyik képviselője pénzt ajánl fel a piac és a forgalom biztosítása végett: lebukás esetén nemcsak hírnevével fizet, hanem nagy összegű bírságot is kirónak rá.
A jelenség elleni védekezést már a különféle menedzserképző kurzusokon is oktatják, ahol szimulált eseteket dolgoznak fel. Ezt kényszert az váltotta ki, hogy spontán módon általában gyérebb a felderítés gyakorisága és esélye, annak ellenére, hogy a vállalati belső ellenőrzés, a kockázat-menedzselés és a jogi apparátus mindenütt tisztában van a kenőpénzek adásának és elfogadásának jelenlétével.
Egy másik elhárítási mód gyanánt forródrótos hívószámokat létesítenek, ahol gyanú esetében bárki jelenthet szokatlan fejleményeket. Ennek a látszat ellenére is van visszatartó ereje, mert az elkövetők gondolkodásába elülteti a lebukás veszélyét és annak tudatát, hogy névtelenül is lehet jelenteni a kétes eseteket.
Egy új keletű tapasztalat szerint a megvesztegetés a kisvállalatok körében is terjed, az igazi veszély természetesen a nagyobb cégek körében mutatható ki: a Financial Times Deutschland ezzel kapcsolatban utal a MAN, a Deutsche Bahn, a Deutsche Telekom és a Deutsche Post tevékenységében feltárt – kenőpénzekkel elkövetett – súlyos visszaélésekre. Számos cégnél azzal is tisztában vannak, hogy a jelenséget teljesen nem lehet megszüntetni, ezért eleve a károk korlátozására törekszenek.
