Eurómilliárdok a fejlődőknek

Beruházások. Az EU egy-két milliárd eurós, azonnal mozgósítható alap létrehozását fontolgatja az éghajlatváltozás által leginkább sújtott fejlődő országok számára, hogy segítségükre legyen klímavédelmi célkitűzéseik elérésében, így a trópusi erdők megóvásában. Erről tárgyaltak az unió környezetvédelmi miniszterei legutóbbi ülésükön.

Az Európai Unió tagállamai ezzel gyakorlatilag megkezdték a felkészülést – és a harcot – az ENSZ decemberi koppenhágai klímakonferenciájára, amelynek célja az, hogy a világ országai elfogadják a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv helyébe lépő globális megállapodást. Ennek tervezetéről már javában folynak a nemzetközi egyeztetések, és a fejlődő országok azt szeretnék elérni, hogy a fejlett államok fokozottan kötelezzék el magukat az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátásuk csökkentése és a feltörekvő országok ilyen törekvéseinek pénzügyi támogatása mellett.

Andreas Carlgren svéd környezetvédelmi miniszter szerint az EU-nak azon kell dolgoznia, hogy egy ambiciózus megállapodás jöjjön létre Koppenhágában a globális károsanyag-kibocsátás számottevő csökkentése és az ehhez szükséges finanszírozási feltételek biztosítása érdekében. „Az ipari államoknak és a gyorsan növekvő gazdaságoknak egyaránt világosan el kell kötelezniük magukat az emissziócsökkentés mellett” – idézi az EUbusiness a svéd minisztert. Sztavrosz Dimasz, az unió környezetvédelmi biztosa úgy véli, hogy ehhez a fejlődőknek már rövid távon nagy szükségük van segítségre.

A tervezett uniós alap egy részét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) bevételeiből fedeznék. „Ha az éves aukciós bevételek 5 százalékát fordítanánk a trópusi erdők kipusztulásának megállítására, akkor 2020-ra 1,5-2,5 milliárd euró gyűlne össze erre a célra” – írja a környezetvédelmi miniszterek által megvitatott jelentésében az Európai Bizottság.

Jelenleg az EU évente 30 milliárdot szán a fejlődő országok megsegítésére. A bizottság szerint ezt az összeget 100 milliárdra kellene növelni 2020-ra, és fontos megszervezni a pénz célzott felhasználását is a szegény államokban.

Az ENSZ már 10 milliárd dollárt is jó indulási alapnak tekintene a fejlődő országok klímavédelmi beruházásainak a támogatására – írja a Reuters. Yvo de Boer, a világszervezet éghajlat-változási titkárságának a vezetője a BBC-nek nyilatkozva azt sürgette, hogy a gazdag államok vállalják az üvegházhatást előidéző károsanyag-kibocsátás nagyfokú csökkentését, és a szegények lassítsák le saját károsanyag-emissziójukat 2020-ra. Szerinte Koppenhága után az erőteljes induláshoz készpénzre és az arányos tehermegosztáshoz megfelelő rendszer kialakítására van szükség, mert a finanszírozási igények idővel növekedni fognak. Emellett a kibocsátása visszafogására Kínának, Indiának, Brazíliának és más jelentős fejlődő országnak is jelentős vállalást kell tennie. „Ha Koppenhágában 10 milliárd dollárnyi öszszeg ott lesz az asztalon, akkor az lehetővé teszi, hogy a fejlődő országok elkezdjék saját kibocsátáscsökkentő terveik elkészítését és az alkalmazkodást a klímaváltozáshoz” – hangsúlyozta az ENSZ illetékese. A világszervezet becslése szerint az eredményes klímaváltozás elleni harchoz évente legalább 200 milliárd dollár kellene.

Ezért az Európai Bizottság és az EU soros elnöke, Svédország közös előterjesztésében azt is sürgeti, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai teljesítsék ígéretüket a bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 százalékával egyenértékű fejlesztési alap létrehozására. Jelenleg az OECD-országok 0,3 százalékos alapot működtetnek a szegény államok számára. A tervezett emeléssel 180 milliárdról 2015-re 280 milliárd dollárra növekedne a keret. VG

Szeptember 22. Az éghajlatváltozásról tanácskozik az ENSZ közgyűlése

Szeptember 28.–október 9. UNFCCC-csúcs Bangkokban

Október 21. Az EU környezetvédelmi miniszterei újból tárgyalnak a témáról

Október 29–30. EU-csúcs Brüsszelben

November 2–6. Újabb UNFCCC-találkozó

December 10–11. EU-csúcs Brüsszelben

December 7–19. A klímaváltozással kapcsolatos ENSZ-konferencia Koppenhágában

Szeptember 22. Az éghajlatváltozásról tanácskozik az ENSZ közgyűlése

Szeptember 28.–október 9. UNFCCC-csúcs Bangkokban

Október 21. Az EU környezetvédelmi miniszterei újból tárgyalnak a témáról

Október 29–30. EU-csúcs Brüsszelben

November 2–6. Újabb UNFCCC-találkozó

December 10–11. EU-csúcs Brüsszelben

December 7–19. A klímaváltozással kapcsolatos ENSZ-konferencia Koppenhágában

Riasztó globális kilátások A klímaváltozás kilátásairól 2006-ban született, rendkívül nagy hatású Stern-jelentés szerint a század közepére globálisan 50 százalékkal kellene visszafogni az üvegházhatású káros anyagok kibocsátását, különben a mostani válságnál is nagyságrendekkel nagyobb és komplexebb problémahalmazzal kell szembenéznie a világnak.

Ez a GDP 5–20 százalékát viheti el a megelőzés 1-2 százalékos költségével szemben. A fejlett országoknak 80 százalékos csökkentést kellene végrehajtaniuk 2050-ig.

Ígéret Az EU klímacsomagjában vállalta, hogy ha decemberben megszületik a kiotói jegyzőkönyv helyére lépő új globális megállapodás, akkor 2020-ra 30 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását.

Abban az esetben, ha a koppenhágai tárgyalások nem járnának sikerrel, kitart jelenlegi, 20 százalékos csökkentési vállalása mellett.

-->