Kedvelt terep magyaroknak

Nem véletlen, hogy 220 üzletember fontosnak tartotta a részvételt a hétfőn Budapesten rendezett magyar–szerb üzleti fórumon. A két ország kapcsolatai dinamikusan fejlődnek, ezen belül a kereskedelemben február óta még kedvezőbbé váltak a magyar export feltételei, a tőkekivitelben pedig számos lehetőséget kínál a szomszédos országban zajló privatizáció is.

A hétfői „szerb napon” mind a vendéglátó Bajnai Gordon miniszterelnök, mind vendége, Mirko Cvetkovic szerb kormányfő külön hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok bővítésének fontosságát, s azt, hogy emellett kiemelt terület a két ország infrastrukturális kapcsolatainak javítása is. Ez utóbbi körébe tartoznak az energetikai projektek, a sztráda-összeköttetés fejlesztése, a határátkelés gyorsítása, valamint az áteresztőkapacitások bővítése. A határátkelőket egyébként – ahol erre mód nyílik – uniós források segítségével tervezik bővíteni. Példa lehet erre az Ásotthalom–Bácsszőlős közötti állomás megnyitása, illetve a Tiszasziget–Gyála és Bácsalmás–Bajmok közötti kis határátkelők meghosszabbítása. Ilyen irányú fejlesztés a régi Röszke–Horgas átkelő ismételt megnyitása, valamint az autópálya-átkelő bővítése is.

Ami pedig a kereskedelmi és tőkekapcsolatok eddigi fejleményeit illeti: tavaly év végén 483 millió euróra rúgott a szomszédos országban befektetett magyar működő tőke állománya. Ezzel Szerbia Szlovákia (2544 millió), Horvátország (1058 millió), Ukrajna (719,9 millió) és Románia (492 millió) után az ötödik legjelentősebb magyar FDI-befogadó ország, legalábbis az ITD Hungary adatai szerint. Olyan magyar multik telepedtek meg Szerbiában, mint a Mol, az OTP, a Betonút cégcsoport vagy a TriGranit. Ezek a jéghegy csúcsát jelentik, ugyanis már több mint négyszáz, részben magyar tulajdonú vegyes vállalat működik a szomszédos országban.

Ezek között akad szép számmal olyan is, amelyet kifejezetten azzal a céllal alapítottak, hogy a Magyarországról származó termékeket továbbexportálják a környező térségbeli országokba, illetve a CEFTA kínálta kedvező feltételeket kihasználva a szabad kereskedelmi társulás más országaiba. Ráadásul Szerbiának szabad kereskedelmi megállapodása van Oroszországgal is – tehát ez is üzleti lehetőségeket rejt.

Emellett február óta a korábbiaknál jobb feltételekkel kerülhetnek be a szerb piacra a magyar áruk: Belgrád ugyanis az EU-val kötött átmeneti kereskedelmi megállapodás egyoldalú alkalmazásáról szóló törvény értelmében megkezdte az ipari és mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok csökkentését, több esetben azonnali eltörlését (a teljes kereskedelmi liberalizációt 2014. január 1-jéig hajtja végre). Az érzékeny termékek esetében az idén az eredeti vámtétel 70, az igen érzékenynek számítóknál 80, a kiemelten érzékenyeknél pedig 85 százalékát kell megfizetni. NVZs

(szerbiai privatizációban részt vevő cégek)

Betonút cégcsoport – Valjevo PUT, Valjevo (2007)

Hajdú Avis Zrt., Debrecen – Sloga, Perlez (2004)

Vakond Kft., Tiszakécske – Obnova, Ada (2003)

OTP – Niska Banka, Nis; Kulska Bank, Újvidék; Zepter Banka

(szerbiai privatizációban részt vevő cégek)

Betonút cégcsoport – Valjevo PUT, Valjevo (2007)

Hajdú Avis Zrt., Debrecen – Sloga, Perlez (2004)

Vakond Kft., Tiszakécske – Obnova, Ada (2003)

OTP – Niska Banka, Nis; Kulska Bank, Újvidék; Zepter Banka-->