Klímavédelem: szektorális alkukat sürgetnek a vállalatok
Ágazati megállapodások révén kellene bevonni a közepesen fejlett országokat a globális klímavédelmi erőfeszítésekbe – szorgalmazza a Gyáriparosok Európai Kerekasztala (ERT). A 45 nagyvállalati vezetőt tömörítő tanács a decemberben esedékes koppenhágai ENSZ-világtanácskozás előkészítéséhez kívánt hozzájárulni állásfoglalásával. A tavasszal, illetve júniusban tartott tárgyalási fordulókon nem sikerült dűlőre jutni a fejlődő országoktól elvárt emissziócsökkentés ellentételezéséről, márpedig ha ők kimaradnak a megállapodásból, akkor az EU számára jelentős versenyhátrányt okozna a részvétel.
Az ERT nyilatkozata szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének leghatékonyabb módszere az emissziótőzsdék működtetése. A fejlett országoknak kötelező célszámokat kell elfogadniuk, összekapcsolni nemzeti emissziókereskedelmi rendszereiket, és azok bevételéből fedezni a szegény országokban szükséges klímavédelmi beruházásokat. A jelentős szennyezőnek számító közepesen fejlett országokkal más a helyzet: nekik középtávon stabilizálniuk kellene kibocsátásukat, azután nekik is vállalniuk kellene bizonyos lefaragást.
Ez utóbbihoz szolgálnának eszközül a fejlett országokkal kötendő szektorális megállapodások, például a cement- vagy az acéliparban. Ily módon az adott országokban működő vállalatok is részt vállalnának a költségekből, ez biztosítaná az igazságos versenyt – mutat rá az ERT. Legalább a világtermelés 80 százalékát adó vállalatokat (országokat) meg kellene nyerni ahhoz, hogy jól működjön a rendszer, és az EU-hoz hasonló célszámokat kellene rögzíteni az emissziócsökkentésben. EurActiv
