Még rosszabb jöhet a Baltikumban

Az eddig valószínűsítettnél is nagyobb mértékű zsugorodást jósol a litván és az észt gazdaságnak 2009-re a balti térség legnagyobb hitelezője. A svéd Swedbank szerint a kilátások romlását az okozza, hogy Vilnius és Tallinn késlekedett a megszorító intézkedések bevezetésével, így az új előrejelzésnek már ezek keresletcsökkentő hatásával is számolnia kell. Lettország esetében ugyanakkor az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között növekvő feszültség okoz gondot a készenléti hitel újabb tételeinek a lehívásánál.

Az észt GDP az idén akár 13,5, jövőre pedig 2 százalékkal zsugorodhat, miközben a litván gazdaság rendre 17 és 3 százalékos visszaesésére számíthat ugyanezen időszakokban a Swedbank új régiós prognózisa szerint. A pénzintézet áprilisi előrejelzése Tallinn esetében „csupán” 10,5, Vilniusnál pedig 13 százalékos GDP-csökkenéssel számolt.

A balti térség növekedésével kapcsolatban egyébként az új litván államfő, Dalia Grybauskaite sem fogalmazott derűlátóan, amikor megjegyezte, hogy a régióban legkevesebb hat hónappal később indulhat meg ismét a növekedés az EU többi részéhez képest. Brüsszel mindenesetre tegnap hagyta jóvá az észt gazdaságélénkítő programot, amelynek keretében a válság miatt bajba került cégek egyenként legfeljebb 500 ezer euró értékben kaphatnak támogatást.

Az amúgy legrosszabb növekedési kilátásokkal rendelkező Lettország számára ugyanakkor nem a prognózis romlása, hanem az IMF–EU-hitelkeret folyósításának késlekedése okoz fejtörést. Miközben az EU jóváhagyásáról biztosította Lettországot a maga 1,2 milliárd eurós tételének a lehívásáról, az IMF továbbra is csak tárgyalásokat folytat a rá eső, márciusban befagyasztott 200 millió dolláros részletről. Megfigyelők szerint az unió és az IMF közötti „ideológiai véleménykülönbségekre” utal az, hogy a washingtoni székhelyű szervezet azután sem hajlandó a folyósításra, hogy jóváhagyta Riga 500 millió latos (199 milliárd forint) költségcsökkentő programját. Bloomberg, Rapid