Felelőtlenül túlhiteleztek, és a nemzetgazdaságra, a családokra lőcsölték a kezelhetetlen méretű devizakockázatot. A bankok tudták, hogy az átlag magyar háztartás nem a svájci frank árfolyammozgásának elemzésére szakosodott, tudták, ha a forint árfolyama megroppan - és miért ne roppanna meg - bajba kerülhetnek a családok.
Cinikusan visszaéltek a lakosság járatlanságával, hogy kétszer akkora profitra tegyenek szert gazdaságilag legyengült hazánkban, mint amekkorát anyabankjaik elkönyvelhettek nálunk jóval gazdagabb otthoni piacaikon. Felmerült, és azóta is fennáll a jogos kérdés: mit fog tenni a Bajnai kormány azért, hogy a megszorító intézkedések ne csak a már így is bajba jutott családoknak, hanem a bajért felelős bankoknak is fájjon. Idáig ugyanis nem tett semmit, pedig a kilakoltatások száma hétről hétre nő – fogalmaz a Népszavában a közgazdász.
A KDNP május elején javaslatot nyújtott be egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítására, hogy jobban megérthessük, milyen számítások alapján állítják ki a bankok a havi törlesztés számláját? Miként van az, hogy amikor a forint gyengül, a számla azonnal megugrik, de amikor erősödik, nem vagy csak alig csökken? A javaslatra a kormány fittyet hányt, a két nagy párt pedig - néhány képviselői felszólalás kivételével - hagyta, hogy a javaslat süllyesztőbe kerüljön. Az MNB és a PSZÁF, ahelyett, hogy a javaslat mögé állt volna, a bankokat egy önkéntes etikai kódex megfogalmazására buzdította mielőtt még az országgyűlés, a várhatóan növekvő össznemzeti nyomásra ősszel mégis elővenné a javaslatot.
De a bankok, az őket védelmező MNB és PSZÁF, valamint a semmittevő országgyűlés a tűzzel játszik. Az a rendszer ugyanis, amely állampolgárait érthetetlen és átláthatatlan számlák kifizetésére kényszeríti, nem számíthat hosszú életre. Egy valamire való jogrendszerben egy számla tartalma nem valamiféle "etikai kódex" függvénye, hanem a törvény által kőkeményen biztosított és az arra hivatott hatóságok által következetesen végrehajtott szabályokban foglaltaknak kell megfelelnie.
A számlában feltüntetett "kezelési költség" például nem lehet valamiféle, a bankok jóindulatára bízott saccperkábé, a kölcsönt finanszírozó forrás nem tartalmazhat az anyabank számára rejtett profitot, stb., stb. Az pedig, hogy a szerződést a bankok közjegyző előtt íratják alá avégett, hogy az abban foglaltak ne lehessenek jogvita tárgyai, az erőfölénnyel való visszaélés iskolapéldája
