Alternatívák kellenek
A decemberi koppenhágai világkonferencia közeledtével egyre több alternatív javaslat hangzik el a globális felmelegedés mérséklése kapcsán. A legújabb Richard Tol közgazdászprofeszszor nevéhez fűződik. Úgy véli, a szén-dioxid-kibocsátás visszafogására a jelenleg forgalomban lévő terveknél sokkal szerényebb célokat kellene kitűzni. Szerinte ugyanis a túlságosan ambiciózus javaslatok hiteltelenek, és egyedül a választók becsapását szolgálják.
A klímaváltozással foglalkozó közgazdászokat tömörítő koppenhágai konszenzus által kiadott jelentésében Tol úgy számol, hogy az atmoszféra szén-dioxid-szintjének 450 részecske/egymilliós (450 ppm) szinten való stabilizálása a globális GDP közel 13 százalékába kerülne. Szakértők általában ennek a szintnek az elérését tartják szükségesnek a felmelegedés legpusztítóbb hatásainak a megelőzésére, ám Tol úgy véli, ehhez arra lenne szükség, hogy 2010-től világszerte tonnánként 68 dolláros adót vessenek ki a szén-dioxid-emisszióra.
Tol szerint így viszont az évszázad folyamán 50 dollárba kerülne minden egyes dollár megtakarítása. Ha azonban mindössze 50 centes tonnánkénti adót vezetnének be, akkor egy dollár megspórolásának a költsége csak 66 cent lenne. Igaz, így a szén-dioxid-koncentráció 850 ppm szinten stabilizálódna.
A klímaváltozás hatásaival foglalkozó, 2006-ban kiadott brit Stern-jelentés egyik társszerzője, Dimitri Zenghelis maga is elismerte, hogy a 450 ppm elérése drága lehet, ám szerinte 500 ppm fölé menni már mindenképpen veszélyes lenne. Zenghelis úgy véli, hogy Tol állításával ellentétben az emisszió korai csökkentése olcsóbb megoldás a kivárásnál, a szénintenzív infra-
struktúra későbbi leépítésénél vagy a már kibocsátott szén-dioxid légkörből való kivonásánál. A jelentés szerinte nem számol a klímaváltozás hatásainak a bizonytalanságával, amely sok közgazdász szerint az egyik legfontosabb érv az azonnali, maszszív beruházások mellett.
Ugyancsak a koppenhágai konszenzus jelentette meg nemrég azt a tanulmányt, amely „geomérnöki” technológiák bevetését javasolja a klímaváltozás elleni harcban. Ha sikerülne elérni, hogy kisebb mennyiségű napsugárzás érje a földet, akkor az emissziócsökkentés költségeinek mindössze 5 százalékáért lenne elérhető ugyanaz a hűtő hatás – állítják a szerzők. Ilyen technológia lehet például a felhők „kifehérítése” úgy, hogy hajókról tengervizet permeteznek a légkörbe. A fehérebb felhők azután több napsugarat vernének vissza. Szóba jöhetne egy hatalmas „napernyő” telepítése is az űrbe.
Ezeket a módszereket azonban még senki sem próbálta ki, és sok tudós veszélyes mellékhatásoktól tart. Megváltozhat például a föld csapadékeloszlása, ez akár az amazonasi őserdő kiszáradását is eredményezhetné.
Financial Times
„Megtért” klímaszkeptikus
A koppenhágai konszenzust Bjorn Lomborg dán tudós hívta életre, aki a globális felmelegedéssel kapcsolatos szkeptikus nézeteivel vált ismertté. Sokáig hangoztatta, hogy a világnak nagyobb gondjai vannak a klímaváltozásnál.Legutóbbi nyilatkozatában azonban már elismerte, hogy megkérdőjelezhetetlenné vált a felmelegedés elleni küzdelem szükségessége. A kérdés szerinte már csak az, hogy miként lehet ezt olcsón és hatékonyan tenni.
Legutóbbi nyilatkozatában azonban már elismerte, hogy megkérdőjelezhetetlenné vált a felmelegedés elleni küzdelem szükségessége. A kérdés szerinte már csak az, hogy miként lehet ezt olcsón és hatékonyan tenni.-->
