Klímaalku időszűkében

Mintegy 180 ország képviselőinek részvételével újabb forduló kezdődött tegnap Bonnban a decemberi, koppenhágai klímacsúcs előkészítésére. Ez a harmadik ilyen, informálisnak nevezett, de az idő fogytával a végső siker szempontjából egyre kritikusabb találkozó. A feladat az, hogy a különböző javaslatokról és elképzelésekről szóló, több mint kétszáz oldalas – a tárgyalók szerint is emészthetetlen és áttekinthetetlen – dokumentumot mintegy ötven oldalra tisztítsák le, világosabb irányt adva ezzel a további egyeztetéseknek.

A mostanihoz hasonló tárgyalási fordulóból még kettőt tartanak decemberig: szeptember végén, október elején Bangkokban, majd novemberben Barcelonában. Szeptemberben az ENSZ New Yorkban rendez csúcstalálkozót Koppenhága előkészítésére, és a klímavédelem fontos témája lesz a szintén szeptemberben, Pittsburghben tartandó G20-csúcsnak is. A nemzetközi diplomáciai erőfeszítések ellenére is arra van csak azonban esély decemberben, hogy az ENSZ tagállamai egy keretegyezményben állapodjanak meg, sok részlet kidolgozását a későbbiekre hagyva – véli Elliot Diringer, a Pew Center on Global Climate Change szakértője.

Továbbra sem sikerül ugyanis kimozdulni a holtpontról a fejlett és a fejlődő országok vitájában. Utóbbiak elzárkóznak attól, hogy számszerű vállalásokat tegyenek szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, és anyagi segítséget követelnek az előbbiektől a környezetkímélő technológiák bevezetésére. A fejlett országoknak azonban – versenyhátránytól tartva – nem fűlik a foguk az egyoldalú kötelezettségvállalásokhoz; az EU például csak egy globális megállapodás esetén hajlandó a 30 százalékos emissziócsökkentésre, annak hiányában megmarad 20 százaléknál. A 20 százalékos vállalás egyébként nem is kevés más fejlett országok felajánlásaihoz képest: Új-Zéland például éppen tegnap jelentette be 10-20 százalékos célkitűzését, ám még ezt is Koppenhága eredményeitől tette függővé.

Az ENSZ szakértői szerint globális szinten a káros gázok kibocsátásának 25–40 százalékos visszafogására lenne szükség 2020-ig; Kína és India 40 százalékot vár a fejlett országok részéről. Átlagosan azonban eddig csak 10-14 százalékos mérséklés körvonalazódik. A fejlett országok inkább csak hosszabb távra mernek nagyot ígérni: a júliusi G8-csúcs résztvevői 80 százalékos csökkentést helyeztek kilátásba 2080-ig. A fejlődőkkel akkor mindössze abban a célban sikerült egyetértésre jutni, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fok alatt tartják. Jelenleg azonban egyáltalán nem a felé haladunk, hogy a 2 fokos melegedés alatt maradjunk – jegyezte meg a bonni találkozó tegnapi nyitónapján Yvo de Boer, az ENSZ klímaváltozási titkárságának vezetője. Reuters, BBC

Az afrikai országok ezzel szemben úgy vélik, hogy 2020-ig legalább évi 267 milliárdra lenne szükség.

Az EU környezetvédelmi miniszterei legutóbbi, júliusi találkozójukon egy kétmilliárd eurós alap létrehozásáról tárgyaltak (VG, 2009. július 29., 5. o.).

Az afrikai országok ezzel szemben úgy vélik, hogy 2020-ig legalább évi 267 milliárdra lenne szükség.

Az EU környezetvédelmi miniszterei legutóbbi, júliusi találkozójukon egy kétmilliárd eurós alap létrehozásáról tárgyaltak (VG, 2009. július 29., 5. o.).-->