Számháború a klímaváltozásról

Vészforgatókönyv. Az eddigi legborúlátóbb jóslatoknál is két-háromszor többe kerülhet a világ országai számára a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás – figyelmeztet egy brit kutatócsoport. A nyolc egyetem szakértőiből álló csapat egyik tagja, Sir Brian Hoskins professzor szerint ennek fényében még inkább létkérdésnek látszik a globális felmelegedés lassítása, mint ahogy korábban gondoltuk.

Az elmúlt években a Világbank, az ENSZ fejlesztési programja (UNDP), az Oxfam segélyszervezet és az ENSZ klímaváltozási keretegyezménye (UNFCCC) is kiadott becsléseket arra vonatkozóan, mennyi költséget okozhat középtávon a fejlett és a fejlődő országok számára a hőmérséklet emelkedése. Az eltérő metodológiával dolgozó kutatócsoportok prognózisai széles sávban mozogtak: a legborúlátóbbnak tekinthető UNFCCC például évente 49–171 milliárd dollárral számolt 2030-ig.

Ezzel szemben a most közzétett, a kutatócsoport vezetője után Parry-jelentésként aposztrofált anyag ennél két-háromszor magasabb költségeket valószínűsít. A tudósok szerint az eddigi elemzések nem számoltak egy sor olyan kiadással, amelyek közvetve mind a globális felmelegedéssel állnak összefüggésben. Így például a vízügy terén csak a növekvő árvízveszély kivédését vették figyelembe az UNFCCC szakértői, de azt nem, hogy az aszályos területek növekedésével meg kell oldani egyes országokon belül a víz távolabbi körzetekbe való továbbítását. Ugyanígy az egészségügyi kiadásoknál csak a malária, a kólika és az éhínségek gyakoribbá válásával számoltak, ez a Parry-csapat szerint az egészségügyi pluszkiadásoknak csak felét-harmadát jelentik. Az infrastrukturális beruházásoknál, a partvidéki térségeknél és az ökológiai rendszereknél hasonló nagyságrendben maradnak el az eddigi becslések a mostanitól, ez a brit kutatók szerint reális.

Jóllehet a drámaian magas összegek fényében egyre kevésbé tűnik halogathatónak a hatékony nemzetközi összefogás, a most közzétett „vészforgatókönyv” akár nehezítheti is a megállapodást az év végén esedékes koppenhágai klímavédelmi konferencián. Mint ismeretes, a dán fővárosban mintegy 190 ország képviselői igyekeznek majd összeállítani a legfeljebb félsikernek tekinthető, hamarosan lejáró kiotói egyezmény utódát. A szükséges, illetve vállalható emissziócsökkentések nagyságáról egyre intenzívebb vita folyik (VG, augusztus 28., 4. oldal), mint ahogy arról is, mennyivel támogassák a fejlett országok az önmagukban alkalmazkodni képtelen fejlődőket. Utóbbi kérdésen elemzők szerint az egész alku elbukhat. TG

Ezeket várhatóan a következő hónapok folyamán dolgozza ki Peking, hogy erősítse tárgyalási pozícióját a decemberi csúcson.

Ezeket várhatóan a következő hónapok folyamán dolgozza ki Peking, hogy erősítse tárgyalási pozícióját a decemberi csúcson.

-->