A részletek kidolgozását szolgáló további tanácskozások után elsőként egy szerényebb léptékű kísérleti programra utalt, amelyet Anglia és Franciaország indítana.
Az IMF első embere még csütörtök este mondta ezt Stockholmban az EU bizottsága és a svéd elnökség által közösen szervezett Európai Fejlesztési Napok elnevezésű 125 országot felvonultató konferencia egy kerekasztal beszélgetésén, aznap, amikor Soros György ezt ugyanott felvetette.
A magyar származású pénzember azt mondta, hogy a fejlett országok nem veszik hasznát az SDR-nek (a vezető devizák kosarából összeállított tartalékvaluta), amely csak növeli devizatartalékukat, anélkül, hogy arra szükség lenne. Ehelyett, például az esőerdők védelmére, érdemesebb lenne felhasználni, ráadásul keresletet is teremtene a világpiacon, amire ilyen globális pangás közepette szintén szükség van.
Egy másik panelbeszélgetésen Strauss-Kahn kiállt a nemzetközi pénzügyi intézmények mellett, mint az IMF és a Világbank, amelyeket a világ vezetői a második világháború után éppen azért hoztak létre mert az 1929-33-as válság hozzájárult a háború kitöréséhez. A bírálatokra reagálva kijelentette, az IMF most visszatér a gyökerekhez, amikor megalakításával a vezető hatalmak a világ stabilitását szándékoztak megerősíteni. Azt ígérte a fejlődő országoknak, hogy jobban figyelembe veszi helyi sajátságaikat a jövőben és szűkíti a követelmények sorát azokkal szemben, akik segítségért fordulnak hozzá.
Előzőleg a stockholmi világkonferencián Muhammad Junus, akit a szegények bankja, a Grameen Bank alapításáért tavaly béke Nobel-díjjal tüntettek ki, azzal érvelt, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer 2008-ban bekövetkezett összeomlása a legjobb alkalommal szolgál arra, hogy a világot vezető hatalmak és politikusok új koncepció alapján áttervezzék és újfajta eszközökkel lássák a globális pénzügyi rendszert.
