Csakhogy mindez csalóka, mivel a 2009-es keresetnövelési tervek is meghiúsultak. Ugyanis az átlagosan tervezett béremelés 6,7 százalék volt, míg a megvalósult emelés alig érte el a három százalékot.
A felmérés, amely több mint száz, átlagosan 19,7 milliárd forintos éves árbevételű vállalatot térképezett fel, rávilágított: 2010 első fél évében is költségtudatos intézkedésekre készülnek a vállalatok, több mint 60 százalékuk továbbra is létszámstopot tart életben, és közel 40 százalékuk tervezi a javadalmazási stratégia átalakítását. Ha a jelenlegi arányokat nézzük, itthon a felső vezetői fizetések kevesebb mint 60 százalékát kapja átlagosan a középvezetői réteg, míg a szakértői munkakörökben körülbelül annak 15 százalékát viszik haza.
A fizikai munkakörökben ugyanez az arány alig éri el a 6 százalékot. Vajon a vezetők mi alapján differenciálnak és hogyan határozzák meg a fizetéseket egy adott munkakörben? A vállalatok 40 százaléka a saját iparágában jellemző bérszínvonalhoz méri saját fizetéseit, míg tízből két vállalat egy bizonyos földrajzi terület bérét tekinti mércének. Tíz további vállalatból kettő egyéb, speciális tényezőket vesz figyelembe, mint például a vállalatcsoport irányelveit, és kettőre nem jellemző, hogy figyelemmel kísérné a munkakörök béreit, vagy ha igen, általánosságban teszi azt – hangsúlyozta Makrai Fanni, a Hewitt budapesti irodájának javadalmazási tanácsadója. (Bővebben a manager magazin legfrissebb számában.)
