Segítség a német cégeknek

Az ehhez szükséges összeget a hitelintézetek és a biztosítók adnák össze, elkerülve ezzel az adófizetők újabb terhelését.
Az Ackermann-féle alap a „bankok saját felelősségére” működne – közölte szerdán Wolfgang Schäuble kereszténydemokrata pénzügyminiszter a gazdasági vezetők és a kabinet tagjainak részvételével rendezett berlini válságtanácskozás után – írja a Die Welt. Az új pénzalap javaslatát egyöntetű helyesléssel fogadták Angela Merkel kancellár és kormányának tagjai. Az állam nélkül is lehetséges a segítségnyújtás – kommentálta az eseményeket Rainer Brüderle liberális gazdasági miniszter.
A DPA német hírügynökség értesülései szerint Ackermann 100 millió eurós nagyságrendű induló tőkéről beszélt a találkozón, amelyet igény szerint lehetne növelni később. Szakértők szerint egyébként a hitelképesség javításához szükséges sajáttőke-emeléshez nincs is szükség milliárdos tételekre.

Bár a megvalósítás részleteit a következő hetekben dolgozzák ki, annyit már most is tudni lehet, hogy a berlini kabinetnek csupán a bankok és a cégek közötti közvetítés szerepe jut majd az ügyletekben. A közvetítés irányítását végző személyt már ki is jelölte a kabinet Hans-Joachim Metternich személyében. Metternich stábjának működése összesen 5 millió eurójába kerül majd a tervek szerint a német adófizetőknek.
Az új alap tervén kívül Schäuble azt is bejelentette a válságtanácskozás kapcsán, hogy Berlin az állami KfW bank által nyújtandó hitelgarancia-keret kibővítését fontolgatja. Bár a Der Spiegel információi szerint konkrét döntés egyelőre nem született, annyit tudni lehet, hogy akár újabb 10 milliárd eurónyi hitel után is kezességet vállalhat Berlin a KfW-n keresztül. Több elemző ugyanakkor úgy véli, hogy a kormánynak már jóval korábban drasztikusabb eszközökkel kellett volna beavatkozni a pénzügyi szektor működésébe, ahelyett, hogy a mostani állami garanciabővítési tervekhez hasonló apró lépésekkel toldozgatna-foldozgatna.
A válság miatti bankmentés során 25 százalékban állami kézbe került Commerzbank egyébként már a szerdai berlini csúcstalálkozó előtt bejelentette, hogy saját szakállára bővíti a közepes vállalkozásoknak nyújtandó hitelkeretet. E szerint a 2,5 és 500 millió euró közötti éves forgalommal rendelkező cégek rendelkezésére álló forrást 5 milliárd euróval emelte a pénzintézet.

Ezenfelül a takarékpénztárak is jelezték már a találkozó előtt, hogy saját pénzalapot kívánnak létrehozni a vállalkozói hitelezés felpezsdítése érdekében. Esetükben 5 és 10 milliárd euró közötti volumenről van egyelőre szó.

Újabb „időzített bombák”
Josef Ackermann a globális pénzpiacra váró újabb megrázkódtatások lehetőségére is figyelmeztetett a szerdai berlini összejövetel egyik résztvevőjének elmondása szerint. A dubaji válság, illetve Görögország közismerten nehéz helyzete mellett más „időzített bombák” is ketyegnek a rendszerben – fogalmazott a bankvezér. Ackermann szerint főleg a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő kisebb országok részéről várhatók még negatív lökéshullámok, valamint az amerikai ingatlanválság sem tekinthető megoldottnak.