Ennek megfelelően a júliusi indirektadó-emeléseket követően a várakozásoktól elmaradó árszintemelkedést figyelhettünk meg, miközben a korábban tartósan magas árnövekedést mutató piaci szolgáltatások esetében is markáns dezinfláció bontakozott ki. Az egyre visszafogottabb árazási döntéseket a nominális bérek lassulása is követi. A folyamat várhatóan a következő években is jellemző marad, ezzel segítve egy tartósan alacsony inflációs pálya kialakulását.

Az év elejéig tartó jelentős visszaesést követően a hazai ipari termelés is a stabilizáció jeleit mutatja, ám az alacsony szintről érdemi pozitív irányú elmozdulást egészen szeptemberig nem tapasztalhattunk. A hazai ipari teljesítmény javulása régiós összehasonlításokban is egyre markánsabb lemaradást jelez. Ennek oka döntően a belföldi értékesítések csökkenése, miközben az exportszektor a régiós átlagnak megfelelően teljesít.
A visszafogott keresleti környezetben a vállalatok továbbra is munkaerőköltségeik lefaragásával próbálják stabilizálni működőképességüket – emelik ki az MNB-s szakemberek.

A folyamat eredményeként a versenyszektor bérindexe a korábbi években tapasztaltnál lényegesen alacsonyabb szintre süllyedt. Különösen markáns béralkalmazkodást tapasztalhatunk a korábban tartósan magas bérnövekedést mutató piaci szolgáltató ágazatok esetében, míg az év elején rendkívül visszafogott feldolgozóipari bérdinamika az exportértékesítések élénkülésével párhuzamosan tovább emelkedett.
A július 1-jével bevezetett kormányzati intézkedések (a lakástámogatási rendszer szigorítása, az indirekt adók emelése) miatt előre hozott vásárlások átmenetileg élénkíthették az újlakás-piac és néhány tartós fogyasztási cikk forgalmát. Ezek a harmadik negyedévtől már nem jelentkeznek, így egyre nyilvánvalóbbá válnak a kedvezőtlen makrogazdasági környezet, illetve a prociklikus gazdaságpolitika keresletmérséklő hatásai.

A kiskereskedelem értékesítéseit – az előre hozott vásárlások hatásának kifutását követően – az év második felében két számjegyű csökkenés jellemezte. Ezzel ellentétben a pénzügyi szolgáltatások hozzáadott értéke az év első felében még a vártnál jobban alakult, ám ennek hátterében a pénzügyi közvetítő rendszer befektetési tevékenységének kedvező eredményei állnak, ez azonban az év második felében – éves öszszevetésben – már egyre kevésbé lehet jellemző.

A kisebb súlyú ágazatok közül a mezőgazdaságban a tavalyi rekordtermés jelentősen megemelte az ágazat hozzáadott értékét. Bár a mezőgazdaság az idén is az átlagosnál jobb terméseredményeket produkált, ám ennek hatása a múlt év rendkívül magas bázisa miatt a növekedési adatokban nem érvényesül. Az építőipar termelése a második negyedévben a várakozásainknál kedvezőbben alakult, amelyben az EU-forrásokból finanszírozott infrastrukturális beruházásoknak meghatározó szerepe lehetett. A hatás várhatóan átmenetinek bizonyul, amelyet a harmadik negyedévben ismét a kibocsátás csökkenése követ.
A versenyszféra gyenge teljesítményét némileg ellensúlyozta az állami szektor kedvező hozzájárulása, melyet főként az Út a munkába program növekvő igénybevétele magyaráz.

A program átmeneti jellege miatt a középtávú növekedési hatása azonban kérdéses.
Összhangban a dinamizálódó exportértékesítésekkel és a viszszafogott belföldi kereslet következtében alacsony importigénynyel, a nettó növekedési hozzájárulása változatlanul erősen pozitív, míg a készletállományokat gyors csökkenés jellemzi. Az erősödő munkapiaci alkalmazkodás, az indirektadó-emelések miatt megugró és az állami intézkedések a lakossági reáljövedelmek csökkenését okozzák.
Emellett az elmúlt években tapasztalt gyors eladósodás a háztartásokat is mérlegeik kiigazítására ösztönzi. Ez a tényező a bankszektor alacsony hitelkínálatával párosulva a fogyasztási döntések visszafogását okozza. A harmadik negyedévben folytatódhat a háztartások nettó pénzügyi megtakarításainak növekedése. A folyamatot a visszafogott hitelaktivitás mellett az elmúlt hónapokban a növekvő pénzügyieszköz-felhalmozás is segítette, ez az óvatossági motívumok erősödésére utal.