Tavaly még több céget számoltak fel

Szakértők szerint a hazai gazdaság méretéhez képest túlzott a csaknem félmillióra duzzadt vállalkozói kör. A cégek egyre nehezebben találják meg számításukat a gazdasági válság miatt legyengült piacon. Az elmúlt évben 24 594 céget töröltek (2008-ban 19 757-et) a cégjegyzékből, és 44 152 új vállalkozást jegyeztek be (2008-ban 46 902-t). A működő vállalkozások száma három év alatt mintegy kilencvenezerrel, 407 996-ról 497 395-re nőtt.

Tavaly összesen 14 606 társaságot számoltak fel, míg a megelőző két esztendőben évente átlagosan tízezret. A fővárosban az előző évi 2984-hez képest tavaly 4710 esetben kezdeményeztek eljárást a fizetőképtelen cégek ellen. Pest megyében 1341, Szabolcs-Szatmárban 1337 társaságot számoltak fel. A legkevesebb felszámolásra Tolna (103), Vas (135) és Heves (137) megyében került sor, bár az előző évihez képest ezekben a térségekben is átlagosan megkétszereződött a felszámolási eljárások száma.

Végelszámolásra tavaly 9890 cég került, csaknem kétszer anynyi, mint 2008-ban (5743). Az összes végelszámolásnak több mint a fele (5578) a fővárosra esett. Pest megyében egy év alatt 1007, Borsod-Abaúj-Zemplénben 560, Hajdú-Biharban 510 társaság jutott erre a sorsra, körülbelül kétszer annyi, mint egy évvel korábban. Kötelezettségeinek elmulasztása miatt 2009-ben 11 826 társaság adószámát függesztették fel az előző évi 9139-hez képest.
A csődeljárások száma az előző két esztendőhöz képest tavaly megtöbbszöröződött: 2007-ben 29, 2008-ban 13 csődeljárásról számoltak be a statisztikák, a múlt évben viszont már 81 indult, köztük például az Ajka Kristály, az Albatross Plastunion Ipari és Kereskedelmi Zrt., a Civis Hotel, a Pólus Palace Zrt., a HospInvest ellen.
Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke a Világgazdaság érdeklődésére elmondta: nem pusztán a válságban keresendő a megnövekedett felszámolások oka. Tény, évek óta a procedúrák döntő hányada kiürült cégek ellen folyik, amelyekben se vagyon, se irat, és rendszerint bottal üthetik a cégvezető nyomát is. Ezek az eljárások általában a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása nyomán indulnak, kényszer-végelszámolásba torkollnak, amelyből aztán – mivel a társaságnak csak adóssága van – felszámolás lesz, meg nem térülő költségekkel.

Filip György elmondta azt is: a tavaly ősz óta élő csődtörvény nyomán valóban több a csődeljárás. A jó céllal született jogszabály azonban nem hibátlan, így küszködnek vele a jogalkalmazók.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke sem csak a válságot okolja a mikro-, kis- és középvállalkozások tömeges bedőléséért. Emlékeztetett arra, hogy a kkv-k már korábban is mind nagyobb versenyhátrányba kerültek az uniós tagországok – köztük a szomszédos államok – cégeihez képest. A belső piac beszűkülése, a válság okozta traumák következtében felélték tartalékaikat. Úgy látja: pénzügyi ellehetetlenülésük folytatódik, és a gazdaság második fél évre prognosztizált biztató jeleire sem remélhető körükben igazán fellendülés. KK