BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Zuhanás és fellendülés között

Elvesztegetett-e Magyarország egy évtizedet vagy sem? – bár különböző megközelítésből, ám mégis ugyanazt a kérdést járták körül a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tegnapi fórumán felszólalók.

Csaba László közgazdász válasza határozott „igen” volt, mivel előrejelzése szerint hazánk teljesítménye csak 2014-re éri el a 2005-ös szintet. A Közép-európai Egyetem professzora leszögezte: a jelenlegi kormány teljesítette azon vállalását, miszerint megőrzi a költségvetés egyensúlyát, és elejét veszi a válság elmélyülésének. Mindezzel azonban csak a zuhanás sebességét lehetett csökkenteni, a fellendülés elindításáról egyelőre szó sincs – fogalmazott a szakember. Ehhez ugyanis hosszabb távra szóló célkitűzéseket, reformokat kell felvázolni, többek között ki kell jelölni az euróbevezetés céldátumát.

Ez utóbbi jelentőségét emelte ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki szerint ugyanakkor túlzás elvesztegetett évtizedről beszélni. Előadásában emlékeztetett: az utóbbi tíz év során Nyugat- és Közép-Európában a harmadik leggyorsabb fogyasztásnövekedés Magyarországon következett be, a reálbérek 40, a reálnyugdíjak pedig 49 százalékkal magasabbak, mint 2000-ben. Az állami pénzügyek szemszögéből azonban nagyobb jelentősége van annak, hogy a 2008-as 6 százalékos finanszírozási igény tavaly 3 százalékos finanszírozási képességgé, vagyis többletté alakult.
Mindezek alapján Vértes András úgy véli: fegyelmezett költségvetési gazdálkodással új lehetőségek nyílnak meg Magyarország előtt, ám ehhez valóban újabb reformokat kell megvalósítani az állami szféra több területén. A kutató szerint az idén 4 százalék alatt maradhat az államháztartás hiánya, jövőre pedig leszorítható a 3 százalékos küszöb alá. Kérdés, hogy a jó eséllyel nyár elején kormányt alakító Fidesz milyen terveket dédelget ezen a területen – figyelmeztetett Vértes András.
Amennyiben valóban sor kerül az állami cégek konszolidációjára, akkor a hiány valóban elszabadulhat. Ha azonban ez valós reformokkal társul, amelyek ígéretes makropályát vetítenek előre a következő évekre, jó eséllyel a pénzpiacok és a nemzetközi szervezetek is rábólintanak egy 5-5,5 százalék körüli 2010-es deficitre.
Vértes András figyelmeztetett: az idén minden eurózónatag legalább egy maastrichti feltételt megsért, és legkorábban 2014-re lesznek képesek korrigálni e „kihágásokat”. A zuhanásnak ugyan vége, ám a GDP-volumen csak 2012-re éri el a korábbi szintet – tette hozzá.
A krízis valóban a végét járja, ám egyelőre nem tudjuk, mi következik ezután – fogalmazott Csaba László is. Szerinte a jövőben nem válságkezelő politikára van szükség, hiszen további milliárdokat nem lehet a gazdaságba pumpálni, az államadósságok mértéke ugyanis már ma is ijesztő. Hangsúlyozta: a pénzügyi szabályok szigorítása mellett elejét kell venni az államosítási és piacvédelmi törekvéseknek. KR

Gazdaságpolitikai kihívások

növekedési kényszer

magasabb inflációs ütem

drágábbá váló tőke

a megtakarítások elapadása

magas munkanélküliség

egy szociális válság veszélye

magas államháztartási hiány és államadósság

Forrás: MGYOSZ-fórum

VG Gazdaságpolitikai kihívások növekedési kényszer

magasabb inflációs ütem

drágábbá váló tőke

a megtakarítások elapadása

magas munkanélküliség

egy szociális válság veszélye

magas államháztartási hiány és államadósság

Forrás: MGYOSZ-fórum -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek