Kihasználatlan lehetőség

Bár megtakarítással járhat és átláthatóbbá teszi a közbeszerzést, a piac még kevéssé használja ki az elektronikus árlejtés lehetőségeit. Néhány nagyobb ajánlatkérő viszont rendszeresen igénybe veszi ezt az informatikai szolgáltatást, amely képes arra, hogy dinamizálja a versenyt – összegezte az elmúlt két év tapasztalatait Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.

Az elektronikus árlejtést egy 2007-es kormányrendelet vezette be, a jogszabály 2008 januárjában lépett hatályba. Az egyetem közbeszerzési kutatásai azt jelzik: az ajánlatkérők általában idegenkednek az elektronikus úttól. Pedig az leegyszerűsítve nem egyéb, mint egy ártárgyalási forma, számítógép előtt. Árverés, ahol az ár nem nő, hanem csökken, az ajánlattevők lefelé licitálnak. Az ajánlatkérő egy adott elektronikus felületre hívja meg az ajánlattevőket, ahol az értékelés szempontjainak megfelelően – és helyezésük ismeretében – a pályázók javíthatnak addigi ajánlatukon. Tehát egymással szemben állva versenyeznek, és új ajánlatot csak elektronikus úton tehetnek.

Mindez – az időbeni korlátokra is tekintettel – az eljárásnak óriási dinamikát ad, amely hiányzik a papíralapú procedúrából. Valódi versenyhelyzetet teremtő és megtakarítással is járó megoldás, csak elővigyázatosan kell alkalmazni – hangsúlyozta Tátrai Tünde. Hozzátette: a beszerzési folyamatok átláthatóbbak, jól dokumentálhatók. Az árlejtés szabályozása kockázatokat is hordoz. Amennyiben az ajánlatkérő azt előírja, csak nagyon kevés esetben tekinthet el a lebonyolításától, és például nem védheti ki a kirívó kötelezettségvállalást az ajánlattevő részéről.

2007-ben a megkérdezettek 33 százaléka látott ilyen aukciót vagy vett részt abban. Tavaly ez az arány 37 százalékra emelkedett. Több nagy ajánlatkérő viszont már rájött: az elektronikus árlejtéssel spórolhat is. A MÁV például toronymagasan vezet mintegy háromszáz elektronikus árlejtés alkalmazásával, hiszen a közbeszerzésre kötelezett szervezetek összesen mintegy hatszáz esetben éltek ezzel az eszközzel. A vasúttársaság közbeszerzési kerete évente 160-180 milliárd forint. Csak elektronikus aukcióval több mint 300 milliót takarítottak meg.

Igaz, ez kevés a közbeszerzési keretükhöz képest. Szakértők szerint amiatt is, mert egyelőre csak meghatározott típusú közbeszerzéseknél alkalmazható ez a módszer. Papírt, szappant és mosószert, síncsavart vagy kötőelemet lehet vásárolni árlejtéssel, de például dízelmozdonyt már nem. Ha leomolna ez a jogi korlát, akár milliárdos megtakarításokat is el lehetne érni.

Tátrai Tünde azt mondta: a hiba nem a hazai, hanem az uniós irányelvi szabályozásban van. Ugyanis európai szinten korlátozzák a vonatkozó irányelvek az „elektronikus aukció” alkalmazását, s nem a hazai ajánlatkérők és szolgáltatók az első kezdeményezői a szabályozás megváltoztatásának. KK

Megtakarítást eredményez

Átláthatóbbá teszi a beszerzést

Megtakarítást eredményez

Átláthatóbbá teszi a beszerzést-->