Magyar gazdaság

Látszólag jól hasítunk - Mit lépnek a befektetők?

A Központi Statisztikai Hivatal ma reggel tette közzé a 2009-es negyedik negyedévi GDP alakulására vonatkozó statisztikát, amely a várakozásoknak megfelelően egy javuló, ámde a potenciális szintjéhez képest még mindig mélyen alulteljesítő gazdaság képét tárta elénk.

A bruttó hazai össztermék a tavalyi utolsó negyedévben 4 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 4,1 százalékkal csökkent, amely lényegesen kedvezőbb az elmúlt negyedévek 7 százalék fölötti visszaeséséhez viszonyítva, a várakozásokhoz képest pedig szintén jobb, hiszen a Bloomberg és a Reuters elemzői felmérése is 5 százalékos visszaeséssel számolt elöljáróban.

Az adatok fényében tehát mostanra kijelenthető, hogy a magyar gazdaság 2009 második negyedévében érte el a mélypontját.  Negyedév/negyedév alapon már csal 0,4 százalékkal mérséklődött a miközben az első három negyedévben átlagban 1,6 százalékos volt a negyedéves Az előzetes adatok alapján tehát a bruttó hazai össztermék 2009-ben 6,3 százalékkal csökkent.

Az élesen "javuló" gazdasági teljesítmény hátterében azonban nagyrészt az alacsony bázishatás áll, hiszen a 2008-as utolsó negyedév a pénzpiaci válság kibontakozásaként komoly negatív hullámokat indított el globálisan, ami miatt már abban a negyedévben is visszafogott volt a gazdasági teljesítmény. A valós javulást tehát inkább a főbb exportpiacainkon látott enyhe expanzió által húzott adta, illetve a nemzetközi trendhez alkalmazkodva nálunk is a készletezés beindulása emelendő ki. A lakosság érthető módon továbbra is – és még várhatóan az év nagy részében – visszafogott marad a kiadások terén. A belső kereslet tartósan alacsony szintje a legfőbb okozója tehát a még mindig 4 százalékos csökkenésnek.

Az inflációs ütem a várakozások szerint valamikor az első negyedévben érheti el csúcspontját, majd azt követően tartósabb dezinfláció indul meg a gazdaságban, vagyis az árak tartósan süllyedni kezdenek. Az MNB ezzel kapcsolatban a kamatdöntő ülések alkalmával már többször is jelezte, hogy igencsak megnőtt az esélye annak, hogy a pénzromlás üteme a jegybanki 3 százalékos inflációs cél alatt fog alakulni belátható időn belül.

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a magyar GDP és a magyar inflációs adat sem gyakorol közvetlen hatást a pénzpiacokra, inkább a nemzetközi befektetők Magyarországgal kapcsolatos helyzetértékelését befolyásolják az ehhez hasonló adatok. A javuló gazdasági teljesítmény kiegészülve a nemzetközi színtéren kedvezőnek mondható befektetői szentimenttel bevonzhatja ma ugyanakkor a külföldi invesztorokat a magyar tőzsdére illetve az állampapírok piacára.

Hazánk nemzetközi befektetői megítélése egyébként is sokat javult az elmúlt napokban, hiszen az 5 éves magyar államkötvény nemfizetése ellen biztosító kontraktusok felára (úgy nevezett CDS felár) a múlt pénteki 272 pontról 247 pontig süllyedt tegnap úgy, hogy közben csütörtökön mind a szlovák, mind a cseh CDS felár is emelkedésnek indult. 

GDP szentiment infláció befektető hazai össztermék Equilor
Kapcsolódó cikkek