Merkel támogatásáról biztosította az EMF létrejöttét, ám arra is figyelmeztetett, hogy ebben az esetben minden tagállamnak jóvá kell hagyni az uniós szerződés módosítását. Mint mondta, a szerződés nem a történelem végét jelenti, és azt szeretné, ha az Eu képes lenne a megváltozott helyzetekre rreagálni.
Az EMF, a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonlóan egyfajta "segélyalap" lenne, amely baj esetén segítené az eurozóna országait - írja az Euractiv.
A német pénzügyminiszter is támogatja az ötletet, és a német, valamint a francia kormány együttes erővel dolgozik a részleteken.
A Financial Times szerint mindazonáltal bármilyen új EU-szintű szerződés azzal a kockázattal járna, hogy óriási mértékben megosztóvá válik, különösen ilyen rövid idővel a Lisszaboni Szerződés "elhúzódó és fájdalmas" ratifikálási folyamata után. A londoni gazdasági napilap idézete szerint azonban a német kancellár kijelentette: helytelen lenne visszariadni a szükséges szerződésmódosítástól, mivel "azt szeretnénk, hogy problémáinkat a jövőben az IMF nélkül is képesek legyünk megoldani".
Jürgen Stark, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja élesen kritizálta az ötletet a keddi Handelsblattban. Mint mondta, egy ilyen alap létrehozása rendkívül drága lenne, rossz ösztönzőket vezetne be, és megterhelné azon államokat, amelyek költségvetése rendben van. Stark szerint egy ilyen mechanizmus nem összeegyeztethető a a monetáris unió elveivel.
Olli Rehn gazdasági biztos szerint viszont az Európai bizottság kész egy olyan intézményre javaslatot tenni, amely bírja az eurozóna országainak támogatását.
Görögország számára mindenesetre nem lesz segítség az EMF esetleges létrejötte, bár George Papandreu támogatja a létrehozását.
Az EUobserver értesülései szerint az EMF-javaslat júniusra lesz kész.
