A gázárak rendezése mellett a következő kormányra marad a gázártámogatás megszüntetése is. A hazai lakossági gázárak a legmagasabbak közé tartoznak a térségben. Tegnap sokkolta Európát az a később cáfolt bejelentés, miszerint négy évet csúszhat a nagyobb gázbiztonságot és talán olcsóbb gázt is ígérő, uniós támogatású Nabucco gázprojekt.
A kormány úgy módosította az egyetemes piaci gázárképzés szabályait március 15-i rendeletében, hogy most, vagyis az április 1-jétől hatályos gázáremelés – s kiváltképp a választások – előtt hasson minden olyan elem, ami lefelé kényszeríti a gáz árát. A drágító hatások majd később, az új kormány alatt jelentkeznek.
Az új kormány feje fájhat majd amiatt is, hogy április 1-je helyett csak három hónappal később szűnik meg a gázártámogatás. Az átlagos áremelés mértéke 10,1 százalékos, a növekedés fogyasztói csoportonként 9,5–12,0 százalék közötti a Magyar Energia Hivatal (MEH) közleménye szerint. Ezen belül a lakosság számára átlagosan 9,5 százalékkal lesz drágább a gáz, mint január 1-jétől.
Mindebből saját közleményében azt domborította ki a kormány, hogy intézkedése nyomán az emelés 8 százalékkal lett kisebb a korábban vártnál. Hozzátesszük, csak 6-7 százalékkal, ugyanis a MEH a március 15. előtti érvényes árképzés alapján 16-17 százalékos drágulást valószínűsített. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint komoly hátulütői is vannak annak a technikának, amellyel a kormány belenyúlt a gázárképzésbe.
Azt mondják, hogy például a tárolói gázkészletek teljes körű elszámolásának új módja elvonja a tárolói optimalizációs lehetőségeket. Ez rontja a szolgáltatók működésének gazdaságosságát, csökkenti gázkészletezési hajlandóságát, mindez pedig árt az ellátásbiztonságnak. A megoldás mellesleg egyben beavatkozás a benchmarkalapon létrehozott gázármodellbe is.
Problémás az is, hogy a tárolóba besajtolható, illetve onnan kivehető, úgynevezett mobil gáz árának meghatározásakor az eddiginél gyorsabban érvényesülnek a makrogazdasági hatások. Igaz, hogy ez április 1-jétől lefelé nyomja az árat – ez volt a cél –, ám ha romlik a makrogazdasági környezet, gyorsabban röpíti majd fölfelé, mint amit a korábbi képlet diktálna.
