EU-pénzek egyszerűbben s hamarabb
Nagyságrendekkel kevesebb papírmunkát, gyorsabb és egyszerűbb folyósítást ígér az EU-pénzek felhasználásához Janusz Lewandowski költségvetési biztos az Európai Bizottság múlt pénteki javaslata kapcsán, amely ugyanakkor nagyobb felelősséget is készül a helyi ellenőrző hatóságok vállára rakni. A lengyel biztos, aki ez év február óta gondozza a költségvetési portfóliót, pénteken brüsszeli újságírók szűk csoportjával, köztük a Világgazdaság tudósítójával találkozva beszélt a megcélzott változásokról. Ennek során kitért a 2013 utáni többéves közösségi pénzügyi terv előkészületeire is, amelynek kapcsán lapunk kérdésére jelezte: a hétévenként esedékes nagy alkudozás a jelenlegi tervek szerint csak „valamikor 2011 közepén”, tehát legjobb esetben is a magyar EU-elnökség végén kezdődik.
Lewandowski „alapvető célnak” nevezte, hogy a közösségi források a lehető legkönnyebben elérhetők legyenek a kedvezményezettek számára. Különösen fontos az innovációt és a növekedést szolgáló vállalkozások, kis- és közepes vállalatok, kutatói platformok tehermentesítése a fölösleges adminisztratív teendők alól – „ma sok potenciális felhasználó azért nem él a közösségi forrásokkal, mert reménytelennek érzi az eljárások végigvitelét” –, de amúgy a csomag valamennyi EU-alap tagországi hasznosulását igyekszik egyszerűsíteni.
Elsőként említette, hogy az új rendszerben a kedvezményezettnek nem kellene külön bankszámlát nyitni a közösségi források fogadására, és a számlán elhelyezett támogatások után keletkező kamatokat sem kellene az Európai Bizottságnak visszautalni. Továbbá azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a felhasználónak ma voltaképpen a projekt egyes kiadási számláit térítik tételesen meg, felválthatná az egyösszegű „eredményfinanszírozás”. Ebben a megszületett projektmegállapodás szerinti végértékét támogatná a közösségi büdzsé, és a felhasználónak mindezt utólag kellene tételes költségelszámolással is alátámasztani. („A mai gyakorlatban egy vitatott, 30 eurós számla sorsa feltarthatja egy több tízezer eurós projekt finanszírozását” – emlékeztetett.) További fontos változás lehet, hogy az eddigi 25 ezer eurós küszöbszintet 50 ezerre emelnék, amely alatt eltekintenek számos dokumentum benyújtásától. Különösen a kis- és közepes vállalkozások számára lehet érdekes, hogy a kockázati finanszírozásban fontos szerepet játszó Európai Beruházási Bank (EIB) szerepét külső partnerből EU-intézményivé változtatnák, ezzel szintén ki lehetne iktatni egy sor ma még szükséges eljárást.
Módosítanának a jelenleg minden szektorra és projektre általánosan érvényes „kétszázalékos hibahatár” rezsimen, és a bizottság a különböző pénzfelhasználási területek számára eltérő „elfogadható hibakockázati” százalékos küszöböt ajánlana. Nőne ugyanakkor a nemzeti kifizető ügynökségek felelőssége: azt az agrárkifizetéseknél már létező gyakorlatot, hogy az ügynökség garancianyilatkozatot tesz a pénzfelhasználás jogtisztaságára, bevezetnék a strukturális alapoknál is.
Fontos innovatív újítás lehet még, hogy harmadik országbeli válságok finanszírozásakor a jelenlegi kétoldalú adakozást a jövőben minden egyes alkalommal közös EU-alapba gyűjtenék, és úgy juttatnák el a rászorultaknak.
Ahhoz persze, hogy mindebből valóság legyen, előbb meg kell szerezni a tagországok (Európai Tanács) és az Európai Parlament támogatását, de a lengyel biztos bizakodó, hogy minderre 2011 végéig sor kerülhet. „Azzal számolunk, hogy 2012-ben az egyszerűsített eljárás már hatályos lehet, és ez a rendszer válhat a 2014-ben kezdődő újabb többéves pénzügyi időszak működési alapjává” – tette hozzá.
A Világgazdaság azon kérdésére, vajon érvényesnek tekinthető-e még az a korábban kiszivárgott menetrend, miszerint az Európai Bizottság a 2011-es magyar EU-elnökség elején – legkésőbb februárban – kívánja közzétenni első javaslatát a 2013 utáni többéves közösségi pénzügyi tervre, Lewandowski válaszában jelezte: az újabb tervek szerint ez inkább „2011 közepén” valószínű. Indoklásként azt hozta fel, hogy a korábbi tapasztalatok szerint „a pénzekről folyó vita láthatóan az egyik legmegosztóbb esemény a tagországok életében”, amely hosszú időre (gyakran egy-két évre is) elhúzódik, és képes átmenetileg komolyan szembefordítani az EU-tagokat. Márpedig a jelenlegi gazdasági-pénzügyi válság körülményei között már amúgy is éppen elég megosztó tényező van, miközben az aktuális pénzpiaci helyzet stabilizálása éppen hogy a minél egységesebb fellépést követelné meg. Kívánatosnak tűnik tehát kivárni a jelenlegi vihar elmúltát, mielőtt újabb, nagy valószínűséggel jókora belső vitákat generáló dossziét tesznek az asztalra.
Ugyancsak lapunk kérdésére azt mondta: még a 2011. nyári vitakezdés sem zárja ki feltétlenül a korábban szintén többször kívánatosként említett forgatókönyvet, és „megfelelő előkészítés után” alig egy évvel később, 2012 júniusában, az akkori dán EU-elnökség végére megszülethet a megállapodás a 2014-től kezdődő keretről.
Néhány javasolt újítás
- nem kötelező a külön bankszámla- a támogatások után keletkező kamatokat nem kell visszautalni
- egyösszegű „eredményfinanszírozás”
- az eddigi 25 ezer eurós küszöbszint 50 ezerre nőne
- az EIB EU-intézménnyé válna
- eltérő „elfogadható hibakockázati” százalékos küszöb
- harmadik országbeli válságok finanszírozásakor közös EU-alap lenne
- a támogatások után keletkező kamatokat nem kell visszautalni
- egyösszegű „eredményfinanszírozás”
- az eddigi 25 ezer eurós küszöbszint 50 ezerre nőne
- az EIB EU-intézménnyé válna
- eltérő „elfogadható hibakockázati” százalékos küszöb
- harmadik országbeli válságok finanszírozásakor közös EU-alap lenne-->
