Meglepően magas keresetek
Nehezebben magyarázható a magánszektor 6,9 százalékos emelése (a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében), miután a januári szja-sávhatár-emelés miatt még változatlan bruttó bér mellett is több maradt volna a dolgozók zsebében. Ám agazdasági teljesítmény, a vállalkozások jövedelmezősége egyelőre aligha támaszt alá ilyen mértékű bérnövelést. De figyelembe kell venni az összetételhatást is: sokkal jobban érintette a fizikai foglalkozásúakat a leépítés, mint a szellemieket, ezért utóbbiak eleve magasabb keresete most nagyobb súllyal szerepel az összesített adatokban.
A szuperbruttósítás önmagában nagyjából 5 százalékos nettó béremelkedést indukált – a versenyszférában ennyivel haladta meg a bruttó növekedést a nettó. Utóbbi márciusban 11,7 százalékkal emelkedett, míg a közszférában több mint 23 százalékkal. Összesítve így jött ki a 15 százalékos nettó keresetnövekedés a hónapban, de az első negyedév átlagában is csaknem 12 százalékos volt a növekmény. Ez a 6 százalékos áremelkedést figyelembe véve 5,7 százalékos reálkereset-növekedést eredményezett. Ezzel először haladta meg a 140 ezer forintot a nettó átlagkereset, bruttóban 220 ezer volt.
Eddig nem látott jelentős béroldali nyomást a hazai inflációban az MNB, de úgy tűnik, ismét résen kell majd lennie a monetáris politikának a keresetek alakulásával kapcsolatban. A nagy munkanélküliség ellenére felgyorsuló bérkiáramlás miatt a későbbiekben magasabb kamatpályára kerülhetünk, de legalábbis megkérdőjeleződhet a további vágás. A legutóbbi elemzői felmérés óta a forintárfolyam is gyengült, így lehetséges, hogy a szakértők újragondolják eddigi elképzeléseiket az inflációval kapcsolatban is. Fordulat látszik a létszámadatokban is. A versenyszektorban 3,5 százalékra mérséklődött a létszámcsökkenés üteme, míg az első két hónapban 5 százalék felett volt. Nemzetgazdasági szinten szinte megállt a csökkenés, köszönhetően a közszférában megfigyelhető 6,9 százalékos bővülésnek.
Vélemény
Jóval nagyobbak voltak a márciusi bérek, mint ahogyan Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza előzetesen gondolta, még a jutalmakkal korrigálva is. Annak fényében is meglepő az adat, hogy mutatkozott némi élénkülés év elején az iparban, de a termelés még messze a válság előtti szint alatt található, így indokolatlannak tartja a szakértő a 8 százalékos bruttó emelést. Ez alapján a következő két évben is az eddig prognosztizáltnál magasabban alakulhatnak a bérek, amelynek lehetnek inflációs és monetáris politikai hatásai is, ezt a következő hónapok adatai erősíthetik vagy cáfolhatják meg. Ugyancsak megemlítette az ipar erősödését mint az egyik béremelést indukáló tényezőt Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének a főtitkára. Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek nem csak jó üzenete lehet, amennyiben nincs alátámasztva versenyképesség-javulással. Mindenesetre alacsony bázisról indult az emelés, hiszen tavaly nagyon rossz évet zártak a vállalatok – fűzte hozzá a szakember, aki arra is rámutatott, hogy az infláció is hat a bérekre.
Ugyancsak megemlítette az ipar erősödését mint az egyik béremelést indukáló tényezőt Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének a főtitkára. Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek nem csak jó üzenete lehet, amennyiben nincs alátámasztva versenyképesség-javulással. Mindenesetre alacsony bázisról indult az emelés, hiszen tavaly nagyon rossz évet zártak a vállalatok – fűzte hozzá a szakember, aki arra is rámutatott, hogy az infláció is hat a bérekre. -->
