A Fidesz által életre hívott tényfeltáró bizottság várhatóan június első hetében adja ki első részjelentését a magyar gazdaság valós állapotáról - jelentette be Varga Mihály pénteki sajtótájékoztatóján.
Ez a jelentés az államháztartás helyzetére vonatkozó elemzéseket fogja tartalmazni, valamint azoknak a konkrét ügyeknek a listáját, melyekkel a következő kormánynak feltétlenül foglalkoznia kell - fogalmazott a politikus, hozzátéve: riasztó mennyiségben derülnek ki a kozmetikázott, meghamisított vagy eltitkolt adatok. A fideszes képviselő kitért arra is, hogy nem várt segítséget kapnak a jelenlegi kormányzattól, ugyanis úgy tűnik, a Bajnai-kormány elébe kíván menni néhány magukra nézve kellemetlen ügynek.
Három konkrét ügyet fognak vizsgálni a június első hetében esedékes részjelentésben: a Malév privatizációját, a Vértes Erőmű körüli visszaéléseket, valamint a munka világában keletkezett komoly hiányt - mondta Varga Mihály.
A Malév privatizációjának ügyével kapcsolatban eddig megállapította a tényfeltáró bizottság, hogy egy nagyjából 60 milliárd forintos követelés fogja terhelni a következő kormányt és az adófizetőket a jelenlegi kormányzat elhibázott politikája miatt, ugyanis nagyjából 60 milliárd forintot vesztettek azon, hogy áron alul privatizálták, majd visszavásárolták a Malévet - ismertette az eddig napvilágra jutott tényeket a képviselő.
A Fidesz gazdasági szakpolitikusa a Vértes Erőmű ügyével kapcsolatban elmondta: csak ennél az egy ügynél 37-40 milliárd forintos tartozás maradt az új kormányra az előző kormány rossz döntéseinek következtében. Ebben van kormánygarancia, vannak az MVM által nyújtott kölcsönök, és vannak peresített követelések is.
A harmadik ügy pedig a munka világát érinti: itt nagyjából 70 milliárd forintos lyuk tátong a munka világát érintő kiadásoknál. Ötven milliárd forintos hiány van az Út a munkához nevű programban, a Munkaerőpiaci Alapnál pedig mintegy 10 milliárd forintos deficit található, illetve a romló munkanélküliségi adatok miatt is 10 milliárdos a hiány - sorolta a problémás kérdéseket a képviselő.
Ha csak ezt a három ügyet vizsgáljuk meg, már akkor is 170 milliárd forintos hiányról beszélhetünk - szögezte le Varga Mihály, kijelentve: ez a bruttó hazai össztermék 0,7 százaléka. Csak emiatt a három tétel miatt a 3,8 százalékra tervezett hiány felkúszott 4,5 százalékra. Ezen három ügyből kiindulva nagyon úgy tűnik, hogy a tényfeltáró bizottság 29 közgazdásza által korábban meghatározott valósan várható hiánynál is nagyobb lesz a deficit - zárta tájékoztatóját a honatya.
Varga Mihály és tényfeltáró bizottsága folyamatosan olyan csontvázakat tár fel, amelyekről a kormány már részletes tájékoztatást adott - áll a Pénzügyminisztérium közleményében. Szó sincs tehát, hogy bármiféle csontvázak lennének a költségvetésbe, amelyeket valaki is eltitkolt volna. A Pénzügyminisztérium mindig is mondta: kockázatok vannak, de a kormányzás velejárója azok kezelése.
A Pénzügyminisztérium szerint azok a kockázatok, melyekről a tárca beszélt, ugyanolyan szigorú költségvetési politikával, mint amilyen megvalósult 2009-ben, az idén is kezelhetők és így teljesíthetők a hiánycélok. (Ezekről hétfőn lapunk is beszámolt: kilenc területen kellene az új kormánynak szigorítani, ha tartani akarja a hiánycélt. ezek között szerepel szerepel többek között a Varga által említett Út a munkához program szigorítása. A szigorítások a PM szerint 65-130 milliárd forintra rúghatnak.)
A tárca május 13-án a honlapján közölt anyagában hosszan elemzi a kockázatokat, és azok kezelésének eszközeit. Az elemzés szerint a negatív kockázatok nagyságrendje a 0,6 százaléka. Ugyanakkor pozitív kockázatok is vannak. Ezek közé tartozik, hogy a vártnál jobbak a növekedési kilátások, gyorsabban bővül az Magyarország kedvezőbb feltételekkel kerül ki a válságból.
Mivel egy kormánynak nemcsak az a dolga, hogy a kockázatokat feltárja, s aztán ne csináljon semmit, ezért a tárca az elemzés keretében felsorolja a lehetséges eszközöket is: költségvetési zárolás, maradványtartási kötelezettség előírása, túlköltések korlátozása jogszabály-változtatással, a kincstárnoki kontroll következetes érvényesítésével.
Mindezek alapján minden feltétel adott az eredeti államháztartási pálya végigviteléhez, annak a kedvező egyensúlyi pozíciónak a megőrzéséhez, amelyet a Bajnai-kormány a 80 éve nem látott világgazdasági válság által támasztott nagyon nehéz körülmények között el tudott érni.
A pénzügyi tárca nyilvánosságra hozta, hogy a tárca vezetője csütörtökön levélben utasította Kamarás Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját, hogy a Malév által a Vnyesekonombank részére nyújtott viszontgarancia ügyében a helyzet jogi tisztázása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Oszkó Péter szerint alapos okkal feltételezhető, hogy a 2007. májusában – a Malév privatizációját követően – kötött garancia-megállapodás kapcsán akár a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet.
A pénzügyminiszter indokoltnak látja, ha a vizsgálat eredményének alapján bármely büntetőjogba ütköző cselekmény gyanúja megalapozott, az MNV Zrt. haladéktalanul tegye meg a szükséges jogi lépéseket.
Oszkó Péter pénzügyminiszter lapunkban vezetett blogjában korábban a Vértesi Erőműről és a Malévval kapcsolatban is írt. "Miután a Vértes összességében menthetetlen én mindig azon a véleményen voltam, hogy ki kell dolgozni a lehető legfájdalommentesebb bezárás módját, ahol Oroszlány távhőellátása és a munkájukat elvesztők elhelyezése, akár átképzése is biztosított. Amennyi pénz kellett a továbbélés biztosítására, abból akár a leghumánusabb végelszámolást is fedezni lehet.
A mostani folyamat viszont nem a leköszönő kormány kontrollja alatt zajlik, nem is tudom megmondani, hogy ezeknek a szempontoknak megfelel-e. Bennem is erős a gyanú, hogy ebben a kérdésben az MVM már a választáson győztes politikai erő képviselőivel egyeztet, engem, mint a költségvetésért és vagyongazdálkodásért jelenleg még felelős ügyvezető minisztert, nem kerestek meg a kérdéseikkel vagy elképzeléseikkel."
A Malévval kapcsolatban pedig sokadszor ismételte meg: "semmiféle kár nem érte az államot, hiszen amint tudomást szereztünk a társaság által vállalt viszontgaranciáról, azonnal jeleztük, hogy nem fogadjuk el és az állami tulajdonszerzés után peresíteni kívánjuk. Ezt igyekeztem Rogán Antalnak is elmagyarázni, remélem végül megértette, a bizottság tagjai úgy tűnt, összerakták a képet. Ez tehát biztos nem csontváz, mert fizetési kötelezettsége ebből sem az államnak, sem a Malévnak nem fog felmerülni. De valóban hajmeresztő, hogy annak idején, orosz tulajdonban és orosz vezetés alatt a Malév kibocsátott egy ilyen minden indok és ellenszolgáltatás nélküli viszontgaranciát, még akkor is, ha mostanra el tudtuk hárítani az abból adódó terheket. ... A viszontgaranciát egyébként annak idején a Malév nevébem Borisz Abramovics vállalta."
A távozó pénzügyminiszter utolsó sajtótájékoztatóján is megerősítette: a hiánycél tartható
