Dolgozni, dolgozni, s még egyszer dolgozni

Nem szabad, hogy a hatvan év feletti munkavégzés továbbra is kivételes esetnek számítson a régióban, általános gyakorlatot kell teremteni belőle” – hangoztatta Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a szervezet álláspontját, illetve a minapi, általuk szervezett szakkonferencia tapasztalatait is összegezve hozzátette: a korainyugdíj-ösztönzőket meg kell szüntetni, s az adó- és társadalombiztosítási rendszerek megfelelő átalakításával minél nagyobb pénzügyi vonzerőt kell kínálni mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára. A vállalatoknak több támogatásra van szükségük, hogy megbirkózzanak az időskorral kapcsolatos munkahelyi problémákkal, illetve hogy továbbképzést, oktatást tudjanak biztosítani idősödő munkavállalóiknak.

A neves munkaügyi szakértők és nagy múltú magyarországi cégek munkatársai előadásaiból többek között az derült ki, hogy az adó- és társadalombiztosítási rendszerek átalakítása, a korai nyugdíjba vonulás megelőzése és a vállalatok, illetve a dolgozók szemléletváltása együttesen kínálhat megoldást az európai országokat érintő demográ-fiai változásokra. Aggodalomra ad okot, hogy a gazdasági növekedés helyreállításának a lehetőségét is veszélyezteti a népesség öregedése.

Enyhítési kísérletek

A kormányzatok az idősebb dolgozók munkaerő-piaci részvételének a növelésével és meghoszszabbításával próbálták enyhíteni az aktív munkavállalók számának a csökkenéséből eredő hatásokat. Míg Nyugat-Európában az 1990-es években tapasztalt korai nyugdíjba vonulási tendencia ezáltal sikeresen megfordult (mára az idősebb munkavállalók ezen országokban jelentősen nagyobb számban vannak jelen a munkaerőpiacon), addig a közép- és kelet-európai országokban az idősebbek munkaerő-piaci részvétele változatlanul alacsony maradt (átlagosan 39 százalék, míg az EU15-ben 47, az EU27-ben pedig 46 százalék). VG